Poszler György (1955-2023) Saját gondolataival emlékezünk…

(Fotó forrása: Facebook.)

Gyászoló családja és tisztelői körében ma, szeptember 4-én kísérték utolsó útjára a Kálvária temetőben Poszler György (1955 – 2023) magyar irodalom és történelem szakos gimnáziumi tanárt, akivel Dr. Dömsödi József kollégánk 60. születésnapja alkalmából, 2015 áprilisában készített interjút.

Lapunk az interjú ma is aktuális soraival búcsúzik a kiváló előadótól, sokak Tanítójától.

…”A személyes előadásaim során (Könyvtár, Ifjúsági Ház) kontaktust tudok teremteni a nézőkkel, és kérdéseikre – miként korábban tanítványaim kérdéseire is – tudásom szerint igyekszem válaszolni. Tanári szerepemtől sem szakadtam el, mindig vannak pl. érettségire készülők, akik hozzám fordulnak.

– A mai fiatalok érdeklődését a modern technikai eszközök nagyon „elvitték”, mivel lehetne a klasszikus műveltséget vonzóvá tenni a számukra?

– Értelmetlen üldözni ezeket az eszközöket, ha tiltjuk, akkor falba ütközünk, mert a kamasz megmakacsolja magát, s a gyakorlati feladatok során tudomásul kell venni, hogy a számítógép nélkül nem lehet boldogulni. Azt a lehetőséget kell megragadnunk, hogy megmutassuk nekik a régi klasszikus értékeket, ráirányítsuk arra a fiatalok figyelmét. Véleményem szerint az irodalmat érdekes emberek írják, a történelmet érdekes emberek csinálják, erre kell felhívnunk a diákok figyelmét, s hagyni, hogy megtalálják a helyes arányokat.

– A jelenlegi politikai helyzetet melyik korábbi magyar történelmi korszakhoz tudná hasonlítani?
– A jelenlegi politikai légkört egyetlen korábbi korszakhoz sem lehet hasonlítani, legfeljebb a tanácstalanság és az értékek elbizonytalanodása érhető tetten, mint mindig, válság korszak után. Most ugyan éppen nincs közvetlen válság utáni periódus, de a káosz mégis tökéletes.

– Szeretnénk a terveiről is érdeklődni?
– Szeretném még szellemileg frissen végig követni saját gyermekeim iskolai éveit, amelyből még nem lehet tudni, hogy hány esztendő van hátra. Természetesen folytatnám azokat a dolgokat (ha van rá igény), amiket nagy örömömre most is csinálhatok, s remélem, energiával is sokáig fogom bírni.

Poszler Tanár Úr távozásával városunk szellemi élete újabb veszteséget könyvelhet el – szerk.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.