Kastner László: Szeretek mindenütt jelen lenni… – Egy gazdag életút felvillanó pillanatai

Kastner László 1954-ben született Szegeden. Aktív közösségi ember, tagja az Együtt Szentesért Egyesületnek, a Szívügy klubnak, a Pálmások Szövetségének, a Német – Magyar Baráti Társaságnak pedig regnáló elnöke. A Szentes Városi Könyvtárban az Együtt Szentesért Egyesület által szervezett Arcképek Szentesről sorozat vendégeként ismerhettük meg pályáját, hobbijait, kedvteléseit, magát az embert: ki is valójában Kastner László?

Barátai, tisztelői körében, sok-sok kivetített fénykép között először is a család. Szülei az egészségügyben dolgoztak, apja kiváló és elhivatott szülész-nőgyógyász, onkológus orvos volt. Attól függően, hogy édesapjára éppen hol volt a legnagyobb szükség, igen gyakran költöztek, de a tágabb értelemben vett régiót sosem hagyták el. Laci szüleire így emlékezett: „Édesapám nagyon alaposan végezte a munkáját. Folyamatosan képezte magát. Édesanyám közvetlen modorú, vidám, gyakorlatias asszonyként él bennem. Röntgen asszisztensként dolgozott. Ő volt az, aki az irodalom, zene, művészetek és a sport szeretete irányába terelt engem. Egy bátyám született.”

László élelmiszeripari főiskolát végzett. A külkereskedelem, az élelmiszeripari gépgyártás, kiváló nyelvismeretével párosulva, az üzleti életben, idehaza és külföldön egyaránt, nagyszerű lehetőségeket kínált a diplomás mérnökember számára. Francia nyelvtudásának köszönhetően a francia sajtgyártás sajtformáit hozhatta el hazánkba. A legjelentősebb élelmiszeripari cégek, mint a Hungerit, ahol a Delko sonka fejlesztésében vett részt német receptúra alapján, vagy a Tihany camembert sajtgyártás, a borászatban a Tokai Kereskedőház, vagy a Törley pincészet… technológiai fejlesztéseiben, projektjeiben működhetett közre. Ez által nem csak a borászat, mint szakma, a borok szeretete is az élete részévé vált. Francia nyelvtudásán túl hasznát veszi folyamatosan kiváló német, orosz és angol nyelvismeretének is.

Bácskai Mihály visszaemlékezése.

40 évvel ezelőtti házasságkötése Józsa Erzsébettel, hozta őt Szentesre, itt telepedtek le és alapítottak családot. Két lányuk született, Éva és Judit, akik már felnőttek, önálló életet élnek.
Mint sportot kedvelő fiatalember, az olimpiai országos próbát teljesítve (futás, úszás, evezés, kerékpározás) kijuthatott Moszkvába az olimpiára, ahonnan a gazdag élményeken túl a kabala, Misa maci óriási példányával tért haza, a család nagy örömére.
Ám a sport a szentesi évek, a gimnáziumi kirándulások, túrák aktív része ma is. Imádja Szentest, amelyet élhető sportvárosnak tekint, ahol kedvesek az emberek. A gimnázium oktatási színvonalát pedig nagyon magas szintűnek tartja. Hosszú évek óta számos barátság, a Bácskai házaspárral, de másokkal is, fennmaradt, meghatározó ma is.
Kastner László szeret mindenütt jelen lenni – mondta magáról. Ez azt jelenti, hogy amikor idegen nyelven dolgozik, tolmácsol vagy idegenvezetést végez, nem csak az adott esemény pillanatnyi feladatai, hanem az események megszervezése, előkészítése is kedvelt elfoglaltsága, rengeteg élményforrás.

Szobotáné Györgyi felvezetése.

Mi-mindent szeret még, pl. borzasztóan szereti az állatokat. A közös kirándulások lehetőségét, akár idehaza, akár külföldre, el nem szalasztaná. Odahaza a pihenés, kikapcsolódás igazi örömét a zenehallgatás vagy az olvasás jelenti számára, s persze az óriási, 3600 négyzetméter kert, ahol a száznál is több gyümölcsfa növényvédelme ad rendszeres feladatot számára. Nyugdíjasként terve és vágya egy amerikai szerző német nyelvű regényének magyar nyelvre fordítása – hallhattuk.
Mesélt még hosszú magányos üzleti utazásokról, amikor a gyerekektől kapott kabalák adtak számára erőt útközben, mert mindenütt jól érzi magát, de mindig húzza haza valami, s ez a valami a hazája, a családja iránti szeretet és ragaszkodás. S ugyancsak mesélt a francia nyelvtanítás rejtelmeiről, a titok a játékosság és az élményszerűség. Szerinte így a legkönnyebb elsajátítani egy idegen nyelvet.
Köszönjük az élményeket kedves Laci, jó egészséget, további csodás kirándulásokat, örömteli, boldog szentesi éveket kívánunk.

Kép és szöveg: Dömsödi Teréz
Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=41700 online lapszámunk 3. oldalán.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.