Városi Visszhang Szentes» Blog-archívum » Fájdalommal tudatjuk…

Fájdalommal tudatjuk…

Fájdalommal tudatjuk, hogy Kruzslicz Pál népművelő-újságíró, a Szentesi Művelődési Központ egykori munkatársa és igazgatója, a Szentesi Élet volt munkatársa és szerkesztője, a Rádió Szentes alapítóinak egyike és első stúdióvezetője, december 26-án, életének 70. évében elhunyt. Nyilvános búcsúztatójára 2018. január 12-én, pénteken 15 órakor a Művelődési és Ifjúsági Ház Pódiumtermében (6600 Szentes, Tóth József u. 10-14.) kerül sor.  – Gyászoló családja –

Kruzslicz Pál (Hódmezővásárhely 1948 – Szentes 2017) Szegeden a Vedres István Építőipari Technikumban érettségizett, majd Debrecenben a Tanítóképzőben népművelő-könyvtáros képesítést szerzett. Tanulmányait folytatta Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol népművelés szakon szerzett oklevelet.

Felesége: Dr. Takács Edit főlevéltáros. Gyermekei: Edit (1979), Péter Pál (1982), Tamás (1988).

Az újságírói pályafutása első munkahelyén, a Csongrád Megyei Vízmű Vállalatnál 1967-ben kezdődött a Vízmű Híradó c. üzemi lapnál, melynek előbb munkatársa, majd hamarosan szerkesztője lett. A Szentesi Életben 1972. januárjától jelentek meg írásai (ezen kívül a Csongrád Megyei Hírlapban, és néhány országos, szakmai jellegű lapban).

Érdeklődésének, tehetségének és képességeinek megfelelő, egész életét meghatározó tevékenységhez 1974. július 1-től jutott a szentesi Móricz Zsigmond Művelődés Központban, ahol 1974/80: munkásművelődési előadó, a Klubvezetők Klubjának vezetője, a főtéri Galéria – Kiállító-terem kiállítás-szervezője, 1980/84: igazgatóhelyettesként a teljes intézményi szakmai munka felelőse, 1984. december 1– 1997. december 31, majd 2003. június 1-2007. május 31 között az országrész legnagyobb művelődési központjának igazgatója.

A hálózatként működött intézményhez három művelődési ház (a „Móricz”, az „Ifjúsági ház” és a Magyartési Klubkönyvtár), a színházterem, a galéria, majd 1992-től a mozi tartozott. „Ma már alig hihető, hogy kevés pénzzel, de sok ötlettel és számtalan kitűnő segítővel évente 250-300 rendezvényt tartottunk üzemekben, vállalatoknál, szövetkezetekben, nagy és egészen kicsi munkahelyeken, néhol pazar vállalati klubokban, másutt sivár ebédlő-csarnokokban. Színészek, képzőművészek, tudósok és tanárok segítették a munkát. Felejthetetlen Gregor József operaénekes hangja, ami szó szerint megrengette a MÁV Klubkönyvtár üvegfalait, vagy Veress Pál szexológus előadása a Kontaktában, ahol legalább 100-150-en pirultunk minden mondata után.” (emlékezett vissza 2000-ben a kezdetekre lásd: KURCA-PARTI VALLOMÁSOK, Szentes, 2000. – Kruzslicz Pál 280-284. o.)

A főtéri Galéria kiállításaival az 1974-es avatását követően, már a hetvenes évek végén országos tekintélyt vívott ki magának (pl. Milánóból – teljesen szabálytalanul – Szentesre hozták a teljes Derkovits-tárlatot). A szentesi kiállítóhely a Magyar Nemzeti Galéria egyik vidéki bemutatóhelye lett. Igencsak nagy visszhangot kapott az első ízben 1983-ban megvalósított, azóta is folyamatosan megszervezett országos aktfotó pályázat és kiállítás.

35 éves volt a Kézimunka szakkör. A 2015. december 19-ig látogatható kiállítást Kruzslicz Pál ajánlotta a közönség figyelmébe. Fotó: Dömsödi Teréz (Városi Visszhang).

A TIT Szentesi Szervezet titkáraként 1981/85-ben, majd ezt követően folyamatosan a Művelődési Központ adott otthont, segítette, támogatta a legkülönbözőbb ismeretterjesztő tanfolyam szervezését-rendezését, lebonyolítását.

Igazgatósága alatt a Művelődési Központ befogadója volt szinte minden civil kezdeményezésnek, falai között működött többek között a szentesi Városvédő- és Szépítő Egyesület, melynek 1986/88: a titkára, 1988–tól alelnöke volt.

A Művelődési és Ifjúsági Házban a klubjellegű Filmtéka (1980-1985) után átmenetileg a Mozi filmvetítéseit is itt rendezték. A Nagy Ferenc utcai épület felújítását követően 1992-től a Mozival, 1993. június 9-től Őze Lajos Filmszínházzal, mint önálló tagintézménnyel bővült a Művelődési Központ.

Szakmai felkészültségének elismeréseként 1980-1990 között Megyei közművelődési szakfelügyelő és szaktanácsadó, majd 2000-2006 között a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökének szaktanácsadója.

Közben a másik szerelemhez, az újságíráshoz sem lett hűtlen: 1972-1989: a Szentesi Élet Szerkesztőbizottságának tagja, 1978/80: újságíró munkatársa, 2001-2003: megbízott felelős szerkesztője.

Kezdeményezője és aktív résztvevője volt annak a többéves tervezésnek, 1988 és 1995 közötti előkészítésnek, melynek eredményeként 1995. július 1-én végre megszólalt a városmarketing és tájékoztatás új fóruma, a Rádió Szentes, melynek nemcsak szülőatyja, hanem felnevelője, 1995. július 1–2003. május 31 stúdió-vezetője, felelős szerkesztője (1998. január 1-től ügyvezető igazgatója). Rádiós-újságíróként 1990–2002 a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdió, 1994–2002 a Magyar Rádió Szolnoki Stúdió tudósítója.

A napi munka mellett, annak részeként fontosnak tartotta a kapcsolódó szakmai szervezetek munkájában való részvételt, így 1979/86 a MÚOSZ tagja, 1984/90: Szakszervezet Megyei Tanács Kulturális Bizottság, 1985/91: Népművelők Egyesület országos elnökség tagja, 1991/94 az egyesület alelnöke, 1988–tól Magyar Népművelők Egyesület Csongrád Megyei Területi Szervezet elnöke, 1991/97 Csongrád Megyei Közművelődési Egyesület elnöke.

Kitüntetései: 1986: Szocialista Kultúráért, 1989: Magyar Népművelők Egyesület Plakettje, 1991: Bessenyei György-díj.

Publikációi:

Újságcikkei a Helyipar és Városgazdaságban (1968–), a Csongrád Megyei Hírlapban (1972–), a Népművelésben (1982–), a Fotóban (1983–), a Társadalom-Információ-Művelődésben (1990–) jelentek meg kulturális, művelődéspolitikai témákban, valamint intézmények, szervezetek bemutatásaként. – Rádióműsorai, sorozatai: lapszemlék a helyi újságokból, portrék, fórumok; 1991– Szegedi Rádiókabaré; helyszíni közvetítések: 1992– a Körös-toroki Napokról Csongrádról, 1994– a Szentesi Kereskedelmi Napokról. – Szerkesztésében jelent meg: Közművelődési kalauz szocialista brigádoknak. Írta Szabó Róbert. Szerk. Szentes 1977. – 2. Sima Ferenc – Sima László. Szerk. Uo., 1984.

Nyugdíjazását követően, mintegy aktív korszakának eredményeit, értékeit az utókornak átadandó nyolc kötetben dolgozta fel, foglalta össze s jelentette meg Szentes város kulturális életének történetét, illetve saját újságírói tevékenységének általa leginkább értékesnek tartott darabjait, időrendben:

Gyalogjáró szavak – Válogatott írások, Szentes, 2008, Szentes Város Önkormányzata.

Thália Szentesen – Színjátszás és színház 1838-2008, Szentes, 2010, Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft., Pendola Szentes Kft., Szentes Város Önkormányzata.

Szentesi szó – képek – Válogatott szavak, Szentes, 2011, Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft. Szentes Város Önkormányzata, Szentes Városért Közhasznú Alapítvány.

A művelődés szentesi otthonai 1901 – 1951 – 2011, Szentes, 2011, Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft., Szentes Város Önkormányzata, Szentes Városért Közhasznú Alapítvány, Szentesi Művelődési Központ, Szentes Városi Szolgáltató Kft.

Százéves a mozi – Mozgóképek Szentesen, Szentes, 2012, Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft. Szentes Város Önkormányzata, Szentes Városért Közhasznú Alapítvány.

„Nézzétek az álmot játszom” – Tóth József színész élete és munkássága 1823-1870, Szentes, 2013, Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft. Szentes Város Önkormányzata, Szentes Városért Közhasznú Alapítvány.

40 éves a GALÉRIA 1974-2014, Szentes, 2014, Szentesi Művelődési Központ.

Elhangzott szavak – szóban, írásban – képben Megszólal a könyv hangzó melléklettel, Szentes, 2015, magánkiadás, támogatók: Szentes Város Önkormányzata, Árpád Agrár Zrt. – Csikai Miklós, Szirbik Imre – Szentes polgármestere, Szabó Zoltán városi képviselő, dr. Demeter Attila alpolgármester, Szentes Városért Közalapítvány.

 

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.