Az osztrák gyerekek hercegnője is lesz Ágoston Anita? – Öt az egyben pörgés
Munkaeszközei: telefon, térkép, határidõnapló, autó, laptop, a keverõpultot, hangfalat és a saját mikrofont is mindig magával viszi. Ágoston Anita szinkronszínész, elõadómûvész immár túl van az ötezredik fellépésén. Az elmúlt hat év során a rekordnak számító heteken akár 16 alkalommal is mûsort adott az ország különbözõ pontjain.
Nincs is már az országnak egyetlen szeglete, ahol ne énekelt volna a 27 éves szegvári-szentesi lány. Így tavaly Erdély magyar lakta településein is rendszeresen vendégszerepelt, az idén pedig Komárnótól Dunaszerdahelyig látogatja sorra az óvodákat, iskolákat, így válva a felvidéki gyerekek öröm- és mosolyvarázsló hercegnõjévé.
– Hogyan jutottál el a szlovákiai gyerekekhez?
– Komáromban léptem fel februárban, s mivel magam szervezem a fellépéseimet, az az ötletem támadt, mi lenne, ha a határ túloldalán lévõ települések óvodáit is felkeresném. A gondolatot tett követte. Örömmel és szeretettel fogadtak, talán azért is, mert mindig az alkalomhoz, pl. jeles napok, ünnepek, tudom a mûsoraimat alakítani, hogy értéket tudjak közvetíteni. Így most már egyre több szlovákiai településen ismernek meg és ígéreteket kapok arra is, hogy visszavárnak.
– Más-e, és ha igen, miben egy felvidéki óvoda, mint amit idehaza tapasztaltál?
– Pl. sokkal nagyobb épületekben helyezik el a gyerekeket. Van, ahol az alsó szinten a magyar, a felsõn a szlovák gyerekek fejlesztése folyik. Vagy pl. kitolódik június végéig a nyitva tartás. Kisebb létszámúak a csoportok, és elõfordul, hogy múzeum is van az óvodán belül. Más a játék fogalma és szerepe az ottani értelmezésben. Talán kevesebb a játék, de sok természetes anyagból készül. A természet szeretete mellett az egymás iránti tisztelet, megbecsülés azonnal érzékelhetõ.
Már elõre mosolyog, s mivel Anita kéri, ezért belelapozok a naptárába és az elém tett határidõnaplóba. Szivárványszínû bejegyzés tömeggel találom magam szemben, még ha belemélyednék, se tudnék sokat kiolvasni belõle. Ám a tollal írt karikák mind fellépési helyszíneket jelölnek – tájékoztat.
– S hogyan tovább az év hátralévõ részében? – érdeklõdöm.
– Június végén teszem le a gyermekprogramokat, és megkezdem a nagyrendezvényeken való fellépéseket. Közben azon is dolgozom, hogy õsztõl melyik óvodában, iskolában lehet mûsorom. Nagy tervem egy német nyelvû program összeállítása, mivel szeretnék bekopogtatni a Bécs környéki gyermekintézményekbe is. A nyár folyamán szinkronizálni is szeretnék. Pihenõm tehát nem sok lesz.
Anita zenés programjai a négy évszakhoz igazodnak. Élete a pörgés és az öt az egyben (szervez, énekel, mûsort ír, saját sofõrje, háziasszony) helytállás sokrétûsége mellett telis-tele kedves történetekkel. Történt például Debrecenben, hogy három év után is megismerte az egyik kisfiú, aki azonnal hozzá futott és magához ölelve megmondta neki: mennyire várta már, hogy viszont láthassa. Nádudvaron pedig élõ ajándéka lett az éppen nyugállományba vonuló vezetõ-óvónõnek, akinek a kollégái a legszebb meglepetést szánták, amikor titokban megszervezték, hogy kedvenc gyermekelõadója is részt vehessen a búcsúztatásán. Megható, örök élményt nyújtó pillantok ezek – nyugtázzuk közösen.
Anita azonban most idehaza kedveskedik a gyerekeknek a legszebb gyermekdalokból összeállított mûsoraival. Május 14-én délelõtt a Városi Bölcsõdében és a Vásárhelyi úti Óvodában szerez örömteli perceket a kicsiknek a Kiséri Napok keretében, a Mosolygósabb Régióért Egyesület jóvoltából.
Dömsödi Teréz