Dr. Bezerényi Dezsõ körzeti orvos szavait idézem. 1968-ban léptem elõször a rendelõjébe, majd nyugdíjazásáig többször. Panaszom után mondta a fenti szavakat. Válaszoltam: “1956. évi mandula mûtétem óta nem dohányzom. Sört havonta – olykor  – kétszer, de nem részegségig iszom. Az évek során még újra rákérdezett… Ezután következett betegségem orvoslása.

Bugyi János középkorú, szorgalmas kubikos, építõmunkás, jókedvû ember volt. Munkás cigarettából két dobozzal helyezett a szipkájába naponta. Neki is feltette az orvos a kérdést. “Szívom!” – válaszolta. Ha megtudta volna, hogy mennyit! Italosnak nem lehetett mondani. Szervezetét a nehéz fizikai munka megviselte. Nyugdíjas évei kezdetén sajnos elhunyt.

Napjainkban is indokolt a dohányzást, az alkoholfogyasztást kérdezni, figyelmeztetve az ártalmaira. Dr. Bezerényi Dezsõ is igyekezett a betegeit gyógyítani. Az orvosra, valamint Bugyi Jánosra tisztelettel emlékezem. Valószínûleg még jó néhányan.
Monológ: Bartus Antal – szentesi – ácsmester sokunkat tanított a szakmára, a helyes magaviseletre. Nem dohányzott. Az italról arany mondása: “Az elsõ cseppel kezdõdik az alkoholmérgezés!” A szorgalmas ember – ismereteim szerint – a legidõsebb építõmunkásként hunyt el.        
Kátai Ferenc

Ez a bejegyzés 2009 11 16 16:10-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.