A paprika biológiai növényvédelme 2.

Mindjárt a tavasz elsõ melegebb napjain robbanásszerûen támadhat a levéltetû. A párás, meleg idõjárás nagyon kedvezõ számára, ezért ez idõszakot megelõzve banknövény rendszer alkalmazásával, idõben felkészülve, kell védekezni ellene. A módszer lényege, hogy gabonán, csak egyszikûeket megtámadó levéltetût szaporítunk fel, és erre telepítjük az Aphidius fürkészdarazsakat, hogy a kritikus idõszakban, megfelelõ egyedszámban tudjanak fellépni a levéltetvek ellen. Ezt segíthetjük a tetvek megjelenésekor némi kémiai foltkezeléssel is.

A nyári melegebb idõjárás a takácsatkának kedvez. Évrõl-évre nagyobb kártétel jellemzi, ezért amikor meglátjuk az ér menti sárgulást az alsó leveleken, már majdnem késõ a beavatkozás. Tudjuk, hogy az atkák a szárazabb levegõ miatt felfelé vándorolnak a növényen, de amíg ez nem alakul ki, addig már az alsóbb részeken nagy számban felszaporodnak. Ezért fontos, hogy az állományunkat gyommentesen tartsuk, mert legtöbbször innen indul el a fertõzés.
Paprikában eredményesen használhatjuk a Phytoseiulus ragadozó atkákat, ha idõben észreveszszük a kártevõt. A ragadozó atkák gyors mozgásukkal könnyen elérik áldozatukat, és naponta több 10 imágót és atkatojást fogyasztanak el. Szaporodásukhoz viszont a párásabb klíma szükséges, ezért lehet gond nyáron, ha a takácsatkák a növény csúcsa felé indulnak el, mert a ragadozók nem követik. A Phytoseiulus munkáját segíti a korábban tripsz ellen alapból betelepített Amblyseius swirski is. Ha nem talál magának tripsz lárvát, az útjába esõ atka tojások fogyasztásával gyéríti a takácsatka kártételét, zömében a növény csúcsa közelében. Mindezek ellenére erõs atka nyomás esetén szükségünk lehet szelektív atkaölõ szerek használatára is.

Szerencsére idén már hivatalosan is kapható az új bifenazát hatóanyag tartalmú készítmény, ami alkalmazásával nagyban hozzájárul a védekezés sikeréhez. Mindazonáltal ne felejtsük el, hogy használatát a legkritikusabb idõpontra idõzítsük, mert többszöri helytelen használat miatt ronthatunk a helyzeten. A szerrel szembeni rezisztencia elkerülése végett, kijuttatását maximum két kezelésre korlátozzuk egy tenyészidõszak alatt, még kémiai védekezés mellett is. A szer hatására a takácsatkák valamennyi fejlõdési alakja hiperaktívvá válik, táplálkozását beszünteti és 3-4 nap múlva elpusztul. Ezért tapasztalunk csak lassú, de tartós hatást. A kártevõ atkák közül számos más faj is érzékeny erre a szerre, mint pl. a szélesatka, a szamócaatka, a piros gyümölcsfa-takácsatka, stb.
A tavalyi év is bizonyítja, hogy a bagolylepke hernyója óriási kiesést okozhat, ha nem vesszük észre idõben. Míg tavaly elõtt csak a harmadik rajzása volt számottevõ augusztus végén, tavaly már az elsõ rajzás is komoly gondot okozott tavasszal. Ez részben az utóbbi évek gyengébb téli idõjárásának is köszönhetõ. Az integrált védekezés egyéb módszerei, mint a csapdázás és a kártevõ megfigyelés, nagyobb szerepet kap ezen a téren. Feromon-és fénycsapdákkal idõben kell észrevenni, és megkezdeni a védekezést, mert ha már bejutottak a lepkék, nehezebb és drágább lesz a megoldás. A lerakott peték ellen egy petefürkészt, a Trichogramma-t használhatjuk, ami a petéket megparazitálva csökkenti az egyedszámukat, majd a petékbõl kibújva növeli saját populációját. A fürkészünk parányi, de mégis hasznos segítségünk a védekezésben, mégis sokszor szükség van a Bacillus thuringiensis baktérimkészítmény bevetésére is, mivel a petébõl már kikelt hernyókat csak ezzel tudjuk elérni. A kezelést szükség szerint többször is meg kell ismételni. 
A liszteskék paprikában nem okoznak nagy kártételt, mégis sok esetben, foltokban, a mézharmaton megtelepedett korompenész jelzi, hogy komolyan kell venni. Ilyenkor már nehéz védekezni, ezért megelõzésképpen az elsõ repülõ egyedek megjelenésével egy idõben egy másik petefürkészt, az Encarsia-t kell kihelyezni, elõtte pedig káliszappanos oldattal és gyengébb kémiai szerrel foltszerûen permetezni. A tripsz ellen betelepített Amblyseius swirski alkalmazásával a liszteske egyedszáma is gyérül, de egyedül nem képes megszüntetni, csak mérsékelni a kártételét.
Ez idáig a biológiai védekezés általánosságban csak a kártevõk elleni védekezést jelentette, holott a tripsz mellett a gombás eredetû betegségek közül a lisztharmat szinte a legnagyobb fejfájást okozza a kertészeknek. A hagyományos kémiai védekezés nem nagyon hoz átütõ sikert, sokszor csak kihúzni tudjuk vele a szezont, de a problémát nem nagyon oldja meg. A Koppert holland cég a hasznos rovarok mellett, már dolgozik egy biopreparátummal, ami állományba kipermetezve, hatékonyan lép fel a káros gombákkal szemben. Reméljük, az idei évben már rendelkezésünkre állhat, amivel növelhetjük a biztonságunkat a termesztés során.
A Kápia típusú paprikafajtákon a tripsz kártétele nem nagyon látványos, ezért a kertészek nem olyan intenzíven védekeznek ellene. Viszont, ha egy területen fehér paprikával közösen ültetjük, csak esetleg külön sátorba, veszélyeztetheti a fehér paprikában elkezdett biológiai védekezést, mivel onnan nagy számban áttelepülve azonnal látható, a már ismert tünetet okozza. Ez egyébként gyakori helyzet, fõleg mikor nagyobb fóliatelepeken a szomszédok össze-vissza védekeznek. Viszont, ha a Kápia paprikába is telepítünk ragadozókat kisebb dózisban, van idõ felszaporítani õket, sõt olyan nagy számban szaporodnak fel a bogarak, hogy onnan a ragadozó poloskák tömege repül át a fehér paprikába, segíteni a tripszek elleni védekezést. A technológiát mindenhol lehet alkalmazni, csak megfelelõ szakmai háttér szükséges hozzá. Érdemes idõben felkészülni, nem az utolsó pillanatra halasztani a döntést, mert könnyen lecsúszhatunk róla. Várom érdeklõdésüket a megadott elérhetõségeken.

Információk és személyes szaktanácsadás: Deák Gábor Tel/Fax: 63/400-584 Mobil: 20/547-2626, e-mail: gabordeak@vnet.hu  (x)

előzmény: www.varosivisszhang.hu/?p=3457

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.