Közéleti visszhang – Kulturális értékeink védelmében!

2016 első félévi programajánló - Koszta József Múzeum.jpgKözel négy évtizede küldök írásokat a Szentesi Élet című nagy múltú újságunkba, szinte kivétel nélkül helytörténeti témákat érintve. Ez történelem szakos tanári végzettségemből, okleveles levéltárosi diplomámból, 39 éves gyakorló levéltárosi működésemből, valamint eltökélt lokálpatriotizmusomból adódik.

 

Írtam pár recenziót is szentesi kiadványokról, valamint néhány nekrológot jeles szentesi személyiségekről, de a napi aktualitásoktól igyekeztem távol tartani magamat. A továbbiakban is szeretnék megmaradni múltunk krónikásának, de a január 29-én tartott városi közgyűlésen elhangzott kulturális témájú előterjesztés fölött – szakmai becsületérzésem feladása nélkül – nem tudok napirendre térni. Szeretnék élni a minden magyar (és szentesi) állampolgárt megillető véleménynyilvánítás szabadságával, bízva abban, hogy kritikai észrevételeimet a nagyközönség is megismerheti városi hetilapunkból.

Mint általában, a Szentes TV közvetítése jóvoltából figyelemmel kísérhettem a legutóbbi (jan. 29.) városi közgyűlést. Ezúttal is jó érzéssel töltött el, hogy az ismert politikai felállás ellenére – szocialista polgármester, fideszes többségű képviselőtestület –, a legtöbb napirendi pontban egyhangú szavazás történt. Vagyis minden részről betartják azt a választások utáni ígéretet, hogy Szentes város fejlődése érdekében félreteszik a politikai szempontokat, s nem követik az eléggé szégyenteljes esztergomi példát. Optimista emberként hittem és hiszem, hogy egy Szentes méretű középvárosnak csakis akkor van esélye fejlődni ebben a mostani taposó, haszonelvű, érdekektől túlfűtött világban, ha vezetői – beleértve országgyűlési képviselőjét is – pártszimpátiáktól függetlenül egy irányba húzzák településünk szekerét. A legutóbbi választások után erre ígéretet is tettek!

A következő pódiumelőadás.

Ehhez képest megrökönyödve látom és hallom, hogy a többséget élvező frakció részéről előterjesztés történik két nagy múltú kulturális intézmény megszüntetésére, illetve egy nagy „masszává” történő összegyúrására. Hitetlenkedve hallgattam, hisz mindkét érintett intézmény több mint 60 éve működik; az utóbbi két-három évtizedben kimondottan magas színvonalon.

Az első gondolatom az volt, hogy agyrém az egész, hisz két teljesen elkülönülő feladatú és profilú intézményről van szó! Mivel nem titkos, sikerült elolvasnom az előterjesztés teljes (28 soros!) szövegét, amelynek hivatalosan megfogalmazott tárgya: „Javaslat Szentes közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszerének átalakítására.” Már a tárgymeghatározás is fals, mert nem mondja ki, hogy az össze nem illő intézmények összevonása a valódi szándék. Ugyancsak félrevezető a javaslattétel általános lózungokat tartalmazó célja: „A feladatok egyenletesebb elosztása, a szakmai munka magas színvonalának biztosítása, az értékek megőrzése, a párhuzamosságok megszüntetése…”

Őszintén bevallom, hogy ezeket olvasva, az első gondolatom az volt: üres duma és sületlenség az egész! Ilyeneket csak azok írhatnak le, akiknek halvány gőzük sincs arról, hogy milyen szakmai munka folyik évtizedek óta az érintett intézményekben. Nagy bizonyossággal nem járnak el a városi kulturális rendezvényekre, de valószínűleg az intézmények éves beszámolóit sem olvassák figyelmesen, hisz azokból világosan kiderülne, hogy mivel foglalkozik a könyvtár, és mivel a művelődési központ. Bizonyára nem ismerik a szervezési és működési szabályrendeleteket, illetve az elkülönülő ágazati jogszabályokat, törvényeket sem, mert akkor nem jutna eszükbe olyan badarság, hogy vonják össze a két intézményt.

Feb 24. előadás.

Feltételezem, hogy az előterjesztők nem kérték ki az érintett intézmények vezetőinek véleményét, vagy egyéb szakértők, szakmai szervezetek állásfoglalását. Igen kíváncsi lennék arra is, hogy készültek-e hatástanulmányok, előzetes gazdasági számítások az összevonás várható eredményére nézve? Ezt az egyik ellenzéki képviselő is megkérdezte a szóban forgó közgyűlésen, de azt a kissé cinikus, maszatoló választ kapta, hogy: – Tanulmányokkal teli van a padlás, fölösleges ezekre költeni! Jómagam tamáskodom; nem hinném, hogy e rendkívül nagy horderejű kérdésben kikérték volna bárkinek a szakvéleményét. Ha mégis, erről az érintett intézményvezetőknek tudnia kellene, hisz csak Tőlük szerezhetők be hiteles adatok intézményeik működésére. Ha viszont nem készültek korrekt előtanulmányok, akkor mire alapozzák az előterjesztők az összevonással járó vélt/várható színvonalasabb munkát, az eddigieknél látványosabb eredményeket?! Miért tudna egyik vagy másik intézmény még több rendezvényt szervezni, netán újabb jól képzett szakembereket alkalmazni, a szolgáltatásokat bővíteni, a technikai berendezések színvonalát emelni, illetve még több könyvet vagy folyóiratot beszerezni?! Ugyanis ezek jelentenék két alapvető kulturális intézményünk valódi fejlesztését. Nem bizonytalan kimenetelű, spekulatív átszervezésekkel kellene bíbelődni, hanem a sok-sok éve-évtizede leszorított költségvetéssel működtetett városi kulturális intézményeket megfelelő anyagi kondíciókkal ellátni, s nyomban jelentkeznének a még szebb, a kor színvonalán álló produkciók és szolgáltatások!

Nőnapi plakát.

Véleményem szerint, megbízható és meggyőző szakvélemény nélkül ilyen horderejű átszervezésbe belefogni nagyfokú felelőtlenség, ami ellen tiltakozni kell! Meggyőződésem, hogy az előterjesztésben felsorolt sommás célkitűzések az összevonás által pont az ellenkező eredményekre vezethetnek, úgymint: a két régi, jó hírű intézmény szervezeti szétzilálódására, az eddig tapasztalt színvonalas szakmai munka leértékelődésére, a meglévő tárgyi és szellemi értékek veszélybe kerülésére, az intézményi profilok teljes összekutyulására, a szakmai munka és szolgáltatások beszűkülésére, az intézményi struktúra áttekinthetetlenné válására, az intézmények közötti súrlódások elszaporodására…stb. Mindennek a város lakói: diákjai, fiataljai, nyugdíjasai, színházbarátai, képzőművészei, művészetpártolói, szakkörei és egyesületei lennének a kárvallottjai, akik a két intézményt valóságosan és folyamatosan használják, szolgáltatásait élvezik.

Versírók és versmondók találkozója.

A kérdés olyan horderejű, hogy csakis Szentes város összlakossága dönthet benne! Többféle eljárás lehetséges a vélemények megismeréséhez: nyilvános városi fórumok, szakmai viták szervezése; kerekasztal beszélgetés a Szentes TV-ben, esetleg Rádióban stb. Ismerve a két rendkívül fontos városi intézmény kultúraszervező- és közvetítő tevékenységét, nagy forgalmát és népszerűségét, a magam részéről elképzelhetőnek tartanám akár egy helyi népszavazás kezdeményezését is az érintett intézmények összevonása kérdésében. Sok ezren megnyilvánulhatnának, és várhatóan a kultúra pártolói többségükben a könyvtár és a művelődési központ további önálló működése mellett voksolnának. A városi jegyzőnek a helyi népszavazás kiírásának előkészítését is feladatul kellene adni, nemcsak az intézményi összevonásokat.

Úgy gondolom, hogy a művelődési-, kulturális- és közgyűjteményi szakterület becsülete védelmében mindenképp fel kell emelni a szavunkat ebben az ügyben, még akkor is, ha utóbb mégis az előterjesztők koncepciója győzedelmeskedne. A történelem „ítélőszéke” előtt őket terheli majd a felelősség Szentes város sokszínű, változatos, pezsgő kulturális-, irodalmi- és tudományos életének szétveréséért!

Labádi Lajos
főlevéltáros, főtanácsos

Szentes, 2016. febr. 6.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.