Lassul a vén Európa…

– Minket, önkormányzati vezetõket elsõsorban az érdekel, hogy a 2007-2013-as költségvetés hogyan alakul. Azok a területfejlesztési források, amelyekre számítunk, akár a regionális kérdések, akár a kohéziós, vagy agrár alapok forrásaként,  mind a költségvetés kondícióinak függvénye.

Szirbik_Imre.jpgA nettó befizetõ és a támogatást remélõ országok idõrabló  kötélhúzása folyik Európai Uniós szinten, – mondja Szirbik Imre, aki az Európa Parlament szocialista frakciója meghívására kétnapos találkozón vett részt nem rég Brüsszelben. A megbeszélésekre a folyamatos nemzeti konzultációk keretében került sor az Európa Parlament épületében. A polgármestert a program tapasztalatairól kérdeztük.
– Eddig a bruttó nemzeti termék 1,2%-át fizette minden tagállam tagdíjként, amit a nagy nettó befizetõk szerettek volna 1% alá vinni, s most 1,06% tájékán kezd kompromisszum körvonalazódni,  taglalja az elhangzottakat, majd hozzáteszi:
– Mindenki nagyon várja a brit, francia, német, spanyol megegyezést ebben az ügyben. Nagy valószínûséggel az angol elnökség alatt költségvetés már nem fog születni. A következõ félévre Ausztria veszi át az elnökséget, akik szintén a kiadások csökkentése mellett foglaltak állást. Ha viszont március végéig nincs költségvetés, akkor 2007-re ún. csúszóéves költségvetés indul el, ami a jelenlegi idõszak bázisán számítódik, a csatlakozó országok számára rendkívül kedvezõtlen lenne. Ezután további kérdõjel a bõvítés ügye, – ragozza – hiszen ha a belsõ államoknak pénzügyi gondjai vannak, azt még tetézi, ha az Unió csökkenõ tortáját egyre több szeletre szeretnék vágni.
– Milyen tematika szerint zajlott a tanácskozás?
– Az elsõ napon adóügyi fórum volt. Az iparûzési adó kapcsán kiderült, hogy az a bírósági ítélet még várat magára, amely egy olasz adónem kapcsán hazánkat is érinti. Eddig mindössze vélemények, találgatások jelennek meg ez ügyben. Valószínû, ítélet már ez évben nem lesz. Viszont 2007. végével megszûnik az iparûzési adó, ami Szentesen is a mûködés 15%-át adja. E bevételkiesés az önkormányzatokat rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja, – válaszolja Szirbik Imre.
–  Megkezdõdött a “körülnézés” Európában, hogy ezt az adónemet máshol mi helyettesíti. Kerekasztal beszélgetések vannak, egy-egy szakembert egy-egy ország delegál, s így próbálnak EU-konform megoldásokat kialakítani.
– Milyen konzekvenciákat vont le a látogatásból?
– A két napnak érdekes tanulsága volt, hogy miért nincs az Európai Uniónak alkotmánya. A beszélgetésekbõl kiderült: az Európai Unió lassul és öregszik, ha a dinamikusan fejlõdõ régiókat, mint Kína, India, Japán vagy az Egyesült Államok, vesszük alapul. Tempóváltásra van tehát szükség. Az Európai Unió a nemzetek szövetsége, felmerül, hogy lassan át kellene alakulnia szövetségi állammá. Az átalakulás a hatékonyságot javíthatná. Bizonyos nemzeti kérdéseket közös ügyekké kell tenni, akkor  a nemzeti szuverenitás csökkenne, míg más területeken az egyensúlyt kell  megteremteni.  Az Unió azért van hátrányban az USA-val szemben, vázolja, mert Európának több évezredes történelme, kialakult hagyományai vannak, míg az Egyesült Államok mindössze néhány száz éves. Bár ennek némileg ellentmond, hogy Kína is több ezer éves egységes állam. Ezek voltak az ún. államjogi részei a beszélgetéseknek.  
– Ez alkalommal hoztak-e valamilyen meghatározó döntést, s ha igen, milyen témában?           
– Az ilyen fórumok inkább információgyûjtésre valók, döntések nem születnek. A szocialista frakció teljes vezérkara részt vett. Elsõ kézbõl tudtuk informálni azokat, akik az alapvetõ döntések környezetében vannak. Leszûrhettük közben, hogy minden bizonytalansága ellenére az európai költségvetés három alappillérét illetõen nem szorgalmaz visszalépést: ez a területi kiegyenlítés elve, ami hazánkban a területfejlesztést jelenti, az agrárium egységesítésének reformja, amiben szintén azt szeretnénk, hogy ne változzanak az események a hátrányunkra. Harmadik pillér a mélyülõ szegénység elleni küzdelem.
– A szentesi térség érdekeit mi módon lehet képviselni egy ilyen tanácskozáson?
– Aprópénzre fordítva térségünk céljait elõször is meg kell tudnunk fogalmazni, és felöltöztetni oly módon, hogy az európai – szûkülõ – forrásokra el tudjuk adni, s ezáltal meg tudjuk nyerni az ügyeinket. Konkrétan ilyen pl. az intervenció ügye. A kistérség 2007-2013-as területfejlesztési anyagán szakértõi szinten elkezdtünk dolgozni, az márciusban kerül elsõ olvasatban a  képviselõ-testület elé.    
Kép és szöveg: dt.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.