Legfőbb értékünk a “kék arany”…
Február 13-án a Dózsa-házban, az ÖKOSZENTES szervezésében a vízkészlet gazdálkodásról és kúthasználatról a környezettudatosságot és fenntarthatóságot figyelembe véve, hallhattunk érdekes és hasznos információkat Csiszár Endre hidrogeológus előadásán, aki szemléletes ábrákon mutatta be a felszíni és felszín alatti vízrétegek szerepét, alakulását napjainkban.
A „kék arany”, avagy az édesvíz készlet semmi mással sem helyettesíthető, ezért fontos ismernünk azokat a jeleket, amelyek a takarékos, felelős vízhasználatra figyelmeztetnek.
Az előadó ilyen jelként említette pl. az időjárási szélsőségekből keletkező aszályos, vagy éppen a csapadék többletből származó belvizes állapotokat. Mivel a csapadék eloszlása nem egyenletes, az emberi alkalmazkodás egyre inkább elengedhetetlen. A víztöbblet időszakában a vízhiányos időszakokra a betárazás jelentene megoldást.
Napjaink intőjelei közé tartozik továbbá a tavak kiszáradása az eláramló vizek miatt, a vízkörforgás lelassuló, hiányossá válik. Ám arra is aligha figyelünk, hogy a felszín alatti vizeinket jobban kellene óvnunk. Bizonyos tévképzetek, hiányos fogalmi ismeretek nehezítik a megfelelő vízgazdálkodást. Nem feltétlenül tudjuk, mit jelent a víztartó, vagy a vízfogó réteg fogalma. Sokkal nagyobb körültekintéssel kellene eljárni a potenciális szennyező-források kiszűrésében. Az előadó komoly kárforrásként említette a zöld felületek lekövezését, megszüntetését, ami a felszínalatti vizek utánpótlását akadályozza. Éppen a zöldfelületek növelésére, a természetes növényi környezet megőrzésére kellene a hangsúlyt fektetni. A mezőgazdaságban a biológiai növényvédelem és a mélymulcsos gazdálkodás a jövő útja. Az öntözést pedig a csapadékvíz összegyűjtésével, a természetes vízképző-helyek használatával érdemes megoldani, hogy csak a felszíni vizeket használjuk öntözésre. Ha a felszín alatti vizekből öntözünk, az a vízszínt tényleges csökkenését vonja maga után. Csiszár Endre azt tanácsolta, a déli órákban sosem öntözzünk. Erdők telepítésekor pedig nagyon körültekintően és megfontoltan válasszunk helyszínt, ugyancsak nem veszélyeztetve a felszín alatti vizeinket.
Részletesen elemezte továbbá a kútfúrás szabályait. A lezáratlan gyűrűsterű kutak ugyanis a víz elszennyeződéséhez, a kút korai kiapadásához vezetnek. Manapság a szakszerűtlen kútfúrások gyakoriak. Ezen a területen is hiányzik a tudatosság és felelősség – mondta. Visszacsapó szelep hiányában akár még a hálózati víz is károsodhat. Vízminőség vizsgálatot a Magyar Vízkútfúrók Egyesületén keresztül lehet igényelni.
Az előadó végül arra figyelmeztetett, hogy érdemes a múltba visszanyúlni és megismerni, mit jelentett pl. a fokgazdálkodás. Balogh Péter geográfus szemléletváltozásról szóló írásait érdemes elolvasni és a leírtakat átgondolni. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy egyre fogyatkozó vízkészleteinkkel hogyan gazdálkodunk a jövőben.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz