Kategória: Irodalmi műhely

Virágos a mezõ, Virágosak a fák. Száll az illat, Dalol a sok madár. Én is dalolok! „Látod Édesanyám…” És ekkor…

Anyám szeme két szép csillag, itt világol éltem egén. Ez vígasztal mindig, mikor elhagyni készül a remény. Állócsillag ez a…

Füleimbe zúgja nevedet a viharos szél, most Tél van, enyhe tél. Nemsokára hull a hó, s jön a kemény fergeteg,…

Nem is tudom, nem is tudom, hol hibáztam el oly nagyon. Életemet elvétettem, ó, de boldogtalan lettem. Botor voltam? Nem…

A térképet nézegetve Szentest látom képzeletben. A Kurca parton jobbra-balra utcák állnak szépen sorba. Délre van a Berekhát, északra a…

Ifjúságom, szép virágszál, elhervadt már régen, üldögélek, nézgelõdök kint a Kossuth téren. Emlékeim visszatérnek, gondolatom friss még, hol van már…

Az õsz, olykor, barát halálával jár évek eseményeit eltemetve, mert belehalunk a küzdelmeinkbe, és az idõ nélkülünk folyik tovább, bár…

Hajnalra ébredve riadót dobolt szívemben az óra: tik-tak, tik-tak, mindjárt hatvan leszek. Nincs idõm már csak a jóra. Néhány józanító…

Hátradõl puha karosszékében a Nap, már feladta régi élete csillogását. Öreg, elfáradt szeme körbenéz, körötte szürkeség, idegen szürkeség. Tudomány-hasíték borotvaéles…

De szeretnék gyermek lenni édes-kedves jóanyám, kacagnánk az utcán végig, fognám még a szoknyád szélit úgy, mint régen, hajdanán. Én…

Ne tépd le a favirágot, Abból lesz a gyümölcs! Gyönyörködve tudja nézni A virágot a bölcs. Csak az ostoba tépdesi…

Téli menyasszonyok talpig hófehérben, angyali tisztaság a csikorgó télben, jégvirág koszorú ablakomra fonva, kéményen göndör füst kanyarog magasra. Fehérlõ félhomány…

Itt vagy hát tavasz megint, melengesd csak átfagyott tagjaink. Adj erõt s kedvet nekünk, szebben teljen az életünk! Virágot hozol,…

Kezembe veszem a tollat, S csak így röpülnek a betûk a papíron Olvasd csak! A betû a hang írott képe.…

Istenem! Kérlek, hogy szeress, amíg szeretsz, lehetsz a másé… Ne nézz le, engem meg ne vess, add, hogy írjak jót…

Köd borult már a Kurcára, A zúzmarával díszített fákra, Hullámzik a víz, a szél csak fújja, Fuvolázva zeng a szélnek…

Majd csönd lesz és a fák szépen hajlanak a szélben, az ágakon madár… – minden úgy mint régóta már. Fáradtan…

Elnézem, mire képes az õszi táj, mert ezer színû varázs. Aranyló sárga amott a fák sudár koronája, másutt bíborvörös, de…

Tombol a Nyár, zivatar szerelmek, csókok múló emléke, hol van a boldogság, valakit szeretni kéne. Vidám esték, átmulatott éjszakák, arcok…

De szeretnék gyermek lenni édes, kedves jó anyám, fognám még a szoknyád szélit, kacagnánk az utcán végig, úgy, mint régen,…