Újraéledhet a festő zseni birodalma? – Koszta szívből itthon volt Szentesen
Koszta József Kossuth-díjas festőművészünkre emlékezünk születésének 165. évfordulója alkalmából. A népi lelkületű alkotó zseni életéből mintegy három évtizedet Szentesen töltött el, méghozzá úgy, hogy itt volt itthon. Hazaérkezettségének érzéséről többször is megnyilvánult, írásos dokumentumok őrzik gondolatait, emberi kapcsolatainak és alkotói folyamatainak legérdekesebb részleteit.
Március 25-én, a Városházán együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Szabó Zoltán Ferenc polgármester és dr. Csikai Miklós az Árpád-Agrár Zrt. igazgatóságának elnöke, mely szerint az Árpád-Agrár Zrt. a területén lévő hajdani Koszta tanya telkét átadja Szentes Város Önkormányzatának, amint az önkormányzat a hajdani Koszta-tanya helyén olyan új közösségi teret tud kialakítani, amely képzőművészeti alkotó táborok helyszínéül szolgálhat. Koszta József emlékének megőrzésére az új létesítmény méltó közösségi, idegenforgalmi és képzőművészeti funkciókat tölthet be.
Szentes Város Polgármestere megemlékezett a 2022-ben kihelyezett digitális emléktábláról, amellyel a figyelmet sikerült a helyszínre összpontosítani. Úgy határozott azonban a képviselő-testület, hogy megfelelő pályázat feltárásával és benyújtásával újjáépítenék az egykori tanyabirtokot.
Szabó Zoltán Ferenc polgármester az elmúlt 40 év dokumentumaiból idézte Tokácsli Lajos festőművész, Koszta tanítvány jellemzését tanítójáról. Kosztát, aki rajongott Munkácsy művészetéért, alföldi festő betyárnak nevezte, aki, ha úgy tartotta kedve, bevonatozott a városba, betért a Petőfibe egy italra, nézelődésre, újság olvasgatásra, majd hazavonatozott, hogy folytassa egyszerű, csendes, zárkózott mindennapjait a szénaboglyák, a jószágok, a természet adta egyszerűségben.
Móra József önkormányzati képviselő, tanácsnok felidézte, hogyan is vált végül a helyi múzeum névadójává Koszta József. Csalog József régész, múzeumigazgató műemléki védelem alá szerette volna vetetni a Koszta tanyát, ám ezt nem tudta átvinni a hivatali úton. Amikor a múzeumunk névadása került sorra, névadóként az alapító Csallány Gábor neve is felmerült. Csalog kitartott Koszta József névfelvétele mellett, az életműve nagysága előtti méltó főhajtással. Móra Józseftől arról is hallottunk, hogy a Koszta tanya életre keltésének, funkcióinak kidolgozása folyamatban van.
Az elhangzottakhoz dr. Csikai Miklós, az Árpád-Agrár Zrt. igazgatóságának elnöke hozzátette, a jelenleg alig tervezhető világunkban is méltányolni kell a szándékot, ha a város a festő óriás Koszta József emlékét oly módon is ápolni kívánja, hogy egykori tanyája újra állhasson, és méltó funkciókat kaphasson. Személyes élményként osztotta meg: „Én múzeumban még olyan fehéret festményen nem láttam, mint amilyet Koszta tudott festeni.” Annak ellenére, hogy Brassóban született, igazán Szentesen érezte magát itthon, amikor ezt kimondta, szívből gondolta, s ezt nagyon meg kell becsülni. Az elődök tiszteletére tisztelettel kell válaszolni – hallottuk dr. Csikai Miklóstól.
Kép és szöveg: d.t.