MÁRIA MEGSEGÍT Ezer éve Máriához esdünk,
Ezer éve édesanyánk nékünk.
Valahányszor kõbe botlott lábunk,
Minduntalan Máriát kerestük.

Önbûnünktõl felhõs magyar égen
Vezércsillag  Mária volt nékünk.
Panaszkodva színe elé léptünk,
S vezeklõn „mea-kulpázva”   vétkünk.
És Mária meghallgatta népünk,
Íme, száz halál után is élünk!

Õsi templom kicsi szentélyében
Glóriában áll az õsi kegykép.
Tudjuk-e még mi is úgy tisztelni,
Mint ahogyan õseink tisztelték?
Születnek-e még magyar humuszból
Új Szent Imrék, Szent Margitok?
Oly Máriás-e még a mi lelkünk,
Olyan tiszta, égrenézõ, nyitott?
Tisza-parti kunyhószobák mélyén
Mária-kép áll már ezer éve.
S addig mindig élni fog a magyar,
Míg szívében él Mária képe!

Előzmény: www.varosivisszhang.hu/2006/05/10/emlekezes-2/
www.varosivisszhang.hu/2007/07/03/tiszai-maria-napok-1947-2007/