Dömsödi Teréz – Csalhatatlan jelek
… úsznak a papíron, kottafejek
szavakba zökkenõ mély ütemek
a letûnt kor lázai rejtenek
sok szép üzenetet, jó üzenetet
Mert csak porba lép az ember
még ha fel is buknak benne
s ha egyszerût hagy a mára
holnap is rálelsz a nyomára
Majd kérded, mit rejt a Hold maga
s mit küldenek, honnan a jelek…
csalhatatlanul hova repítenek
hasonlatok, képek, remények…
Még jövõ is lesz tán, Õ már tudja
sárrá nem lesz-e a Föld, tûzzé a Nap
a Kárpát-medencében fény marad
az áttetszõ szürkeség megmarad?…
(Cseh Tamás emlékére)