A Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szentesi Csoportja október 22-én ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Ez alkalomból kiállítást rendeztek a tagjaik alkotásaiból, megtartották az éves beszámolót, és vezetőségüket újjáválasztották. A csoport titkára továbbra is Lehoczki Józsefné marad.
Lezárult a Szentes Városi Szolgáltató Kft. ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék a 2011 és 2014 közötti időszakra nézve értékelte a társaság közfeladat ellátását érintő gazdálkodási tevékenysége szabályszerűségét. Az ellenőrzés megállapította, hogy az önkormányzat a tulajdonosi jogokat szabályszerűen gyakorolta, a távhőszolgáltatás közfeladatának megszervezéséről a jogszabályi előírásoknak megfelelően döntött, annak ellátásáról a társaság útján gondoskodott. A társaságnál a vagyonnal való gazdálkodás, és annak nyilvántartása szabályszerű volt. Az önköltségszámítás szabályait meghatározták, a díjképzés a jogszabályi előírásnak megfelelt.
A Szentesi Művelődési Központ november 13-án a gyerekek és a felnőttek figyelmébe ajánlja a díszmadár börzét, amely reggel 7. és 12 óra között tart nyitva a Móricz Zsigmond Művelődési Házban.
A magát szentesinek nevező heti újság közelmúltban megjelent lapszámában a képviselő – testület október 19. rendkívüli üléséről közölt írásukban a nevemet olyan nyilatkozattal hozták összefüggésbe, ami a valóságban nem úgy és nem olyan tartalommal hangzott el, ahogy azt közreadták. Mivel a helyreigazítás közlését tőlem megtagadták, ezért a helyreigazítás közreadására az alábbiakban kerül sor:
Szentes Város Önkormányzata Szociális irodája felhívására, felsőoktatási ösztöndíjra 119-en jelentkeztek. Közülük 114-en kaphattak – a család egy főre jutó jövedelmétől függően – 15.000 és 50.000 Ft közötti támogatást a tanulmányaikhoz.
Október közepén sok ember kezd el foglalkozni szerettei sírjának rendbetételével, készülve a közelgő ünnepekre, halottainkra való emlékezésre.
(„Ott a csend s nyugalom, itt a könny s fájdalom”.)
Halottak napján, amikor elmegyünk a temetőbe, hogy lerójuk tiszteletünket a nagy ELŐDÖK előtt, s merengve nézzük, amint a gyertyalángok árnyéka táncol a rideg sírok tetején, akkor értjük meg igazán, mi is az elmúlás. Nekünk, utódoknak pontosan ezért kötelességünk ápolni a hagyományokat, építenünk az örökséget, s kegyelettel emlékezni a kiváló vízilabdázóinkra, vezetőinkre, hogy emlékük ne merülhessen feledésbe, mert ahogyan az idézet is mondja: „Csak az hal meg, akit elfelejtenek”.
