A POM-POM együttes frontembere, a HSzC Pollák Antal Szakgimnáziuma és Szakközépiskola igazgatója volt a február hetedikei Közéleti Kávéház vendége. Kovács Attila gitár játékával elevenítette fel az elmúlt évben „Városért” emlékéremmel jutalmazott zenekar legfontosabb állomásait, dalait, saját pályájának – kalandoktól sem mentes – alakulását.
A birkák elheveredve szenderegtek, ő tüzet penderített, s a tűzhöz kuporodva szalonnát pirított vacsorára nyárson. Egyszer a tűz túlsó oldalán oda söndörög a sötétség vemhéből a majom – tollas csákóval a fején, sárgarézgombos piros dolmányban, kis puskával a vállán – letiszteleg keményen a juhásznak, azzal leül a tűzhöz és melegíteni kezdi előrenyújtva a kezeit.
A Zöldág Hagyományőrző Szakkör 2012. évi működése óta a magyar szellemi és tárgyi néprajz számos ágával foglalkozott már és tervezi ezt a következő évekre is
(tovább…)
Megfigyeltem, hogy azoknak az embereknek a többsége, akik kiválóan beszélnek franciául, érdekes módon személyiségükben is különleges vonásokat hordoznak: elegancia, könnyedség, tolerancia, empátia, művészetek iránti vonzalom, finom humor, öltözködésbeli és életviteli stílusuk mássága.
A Petőfi Cafe-ban november 8-án indult újból útjára a Közéleti kávéház programsorozat dr. Dobos András állatorvos és barátai kezdeményezésére. A sajátos program megtartja a jövőben is a 2000-es évek elején jól bevált hagyományait, így minden találkozókor a vendég jelöli meg, kié legyen legközelebb a staféta. Minden, ami Szentes, szóba kerül ilyenkor, kivéve a nagybetűs politikát. Ezúttal is így történt.
1945 után a kézműves iparosok jelentős hányada kisipari termelőszövetkezetekbe (ktsz) tömörült. Elsőként -1946 decemberében – a Szentes és Környéke Cipő és Bőripari KTSZ, majd 1950-ben a Szabóipari KTSZ is megalakult.
Luther számára Isten létezése meg nem kérdőjelezhető, olyan világos, mint az imádság végén az „ámen”. Úgy szól Istenhez, mint személy a személyhez, bár tudatában van annak a mérhetetlen távolságnak, ami elválasztja Tőle.
Luther olvasta a Bibliát és még mindig a lelkiismeretével küzdött. Ekkor gyóntató papja, Johann von Staupitz azt javasolta neki, hogy olvassa Pál apostol írásait. Luther szót fogadott és a Római levélben megtalálta azt, amit eddig kétségbeesve keresett: Isten igazságát.