Jó reggelt, napot, estét jó kívánsággal, kezét csókolom, adj’ isten, dicsértessék a Jézus krisztus szavakkal köszöntöttük egymást a múlt században. Majd jobb- és baloldali pártok “lelkesítõ” célirányos kitartás, barátság, szabadság üdvözlései terjedtek el. Napjainkban a hello, a szia a jellemzõek.
A karácsonyi ünnepkör végén mindig pontosan érkezik a farsang, a téli mulatozások idõszaka.
Ilyenkor a bálok sokasága csábít bennünket a vigadalomba, szerte a nagyvilágban. Január 6-án, vízkeresztnapján (Jézus ezen a napon keresztelkedett meg) kezdõdik.
Tizenhét év egy ember életében sem kevés, de egy független, csapások után újjáépülõ, inflációval és munkanélküliséggel küzdõ országban sem az.
Csombormenta: Mocsárimenta, polyákmenta. Mentha pulegium L. az ajakosok családjába tartozó, árterületeken, mocsaras helyeken, árokparton, nyirkos réteken termõ, évelõ és illatos növény.
A “Sikolti-pusztán” dolgozó szorgos embereket a harmincas évek eleje óta tisztelem. Az erdõt is ekkor láttam elõször, gyerekkorom felejthetetlen szép emléke. Az erdõ fölé magasodó Rákóczi fák is a hetvenes évek elején.
Sok fiatal hölgynek felcsillant a szeme, amikor meglátta zongorázni a tehetséges fiatalembert. Õt már nagyon sokan ismerik. Nincs komolyzenei rendezvény, ahol fel ne lépett volna, õ ült a zongorához, vagy kísért játékával valakit.
Szőke András és Badár Sándor oly sok mindenben közös, egymást jól kiegészítő személyiség, hogy mondhatjuk rájuk: elválaszthatatlanok, akár az ikrek. Városunkból, Szentesről indultak, gyerekkoruk óta ismerik egymást, s valahogy mindig egymásba ér az útjuk.
Mivel lapunk a Magyar Kultúra Napján jelenik meg, illendõ megemlékeznünk errõl a különleges napról. Mit is ünneplünk január 22-én? Mire emlékezünk?