A közelmúltban Egerben jártam egy barátnõmmel, hogy részt vegyünk egy hétvégi agykontroll tréningen. Mivel korábban már volt szerencsém megismerkedni ezzel az önfejlesztõ módszerrel, és csak pozitív tapasztalataim lettek, ezért döntöttem úgy, hogy ismét részt veszek rajta. Mivel ez egy egész napos rendezvény, a tréning közbeni szüneteket sokan barátkozással, tapasztalatcserével töltötték.
…lovat akartam. Tulajdonképpen azt sem döntöttem el, ló kell-e egyáltalán, vagy jó lesz a szamár is.
Hiszen válság van. Sok mindenre nincs pénz, bedõlni látszik egy rendszer. Foldozgatják, toldozgatják, de el kell gondolkodni, hogy maga az irány, a ló mindenek feletti vágyása jó ötlet volt-e?
A Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület tevékeny vezetõje, lelkes leány és fiú tagjai meglátogattak bennünket otthonunkban. Szereplésükkel felejtették gondjainkat. Néhány percre vidámságot hoztak életünkbe.
Huszadik évemhez közeledve – talán – cigarettázással éreztem magam felnõttnek. Kortársaim is. De az ártalmakra nem gondoltunk. Építõmunkás mestereim, barátaim többsége dohányzott. Én naponta 10-15 Kossuth, Munkás cigarettát felváltva. Munka közben néhány perces “pipahúját” tartottunk teljesítménybérünk terhére. A dohányzó éveim tíz évig tartottak…
Nem csak a hétköznapi emberek, hanem a válság leküzdésére hivatott politikusok és gazdasági szakértõk is elég nagy tanácstalanságot mutatnak a válsággal kapcsolatban. Ahhoz, hogy megfelelõ választ tudjanak adni a felmerülõ problémákra, néhány alapvetõ dolgot feltétlenül tisztáznunk kell.
Végezzünk méregtelenítõ lélegzést – lélegezzünk be mélyen 5 másodpercig, majd ki ugyanenynyi ideig. Ismételjük meg minimum tízszer, és a lélegzetek idejét hosszabbítsuk.
Április, a kissé bolondosnak tartott hónap meghozta nekünk a szép idõt, s ezzel együtt a reményt, lesz még tavasz és nyár! Úgy gondolom, sokan élveztük a melengetõ nap szeretõ simogatását, amikor végre lekerültek a vastag pulóverek. Az arcokon gyakrabban lehet mosolyt látni, még ezekben a gazdaságilag nehéz napokban is.
Szegedi István az elsõ világháborúból hazatérve a szentesi Zsoldos RT-nél kapott munkát. A lovakkal bánni tudó embert kocsisnak alkalmazták. Majd “nagyatádi” parádés kocsi bakjára ülhetett, fekete uniformisban. Zsoldos Ferenc, Andor és László igazgatók csak olykor ültek mögé. Gyalog és kerékpárral jártak… A dolgozókkal közvetlen kapcsolatban voltak.