Immáron 1109 éve annak az elődeink által vívott győztes csatának, amely a „Pozsonyi csata” néven kerül említésre a történelmi tárgyú munkákban, s csupán futólag említve a hivatalos történelemkönyvekben, pedig óriási jelentőségű volt, amely máig ható.
Vége lett a tanévnek, a gyerekek nagy örömére. Elfáradtak közülük sokan, de most elkezdhetik jól megérdemelt pihenésüket. Többen élvezhetik a nagymamák kényeztető szeretetét, a szomszéd nénik kedvességét.
Szüleim életre, kitartásra neveltek. Betegségeimet, amikor elviselhetetlennek éreztem, kértem az orvosok segítségét. Életkorom előrehaladtával egyre többször.
„Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni…” (Pió atya)
A válás nem csak egy dátum sokak naptárában, ez egy folyamat, melynek legnehezebb része a lelki trauma. A konfliktusok során sebeket ejtünk egymás lelki világában. Ha sikeresen túljutunk rajta, kicsit könnyebb lesz.
A karácsony és húsvét mellett a keresztény világ harmadik legnagyobb ünnepe Pünkösd, mely beletartozik az európai keresztény kultúrába, s melyről sajnálatos módon az emberek többsége egyre kevesebbet tud. Nem kerül méltó említésre sem az oktatásban, sem a médiában. Sokan csak azt érzékelik, hogy Pünkösd hétfőjén nem kell sem iskolába, sem dolgozni menni.
A múlt század hetvenes éveiben a Kossuth tér és a Petőfi utca sarkán* (még) Állami Gyógyszertár működött. A patikából kilépve megláttam dr. Agócs Lászlót, a Városi Tanács közismert tisztségviselőjét – feleségem főnökét, aki éppen dr. Benedek Tibor főorvossal beszélgetett. Köszöntöttük egymást, a főorvos érdeklődött egészségi állapotom felől, mivel korábban ő is kezelt. Rövid válaszom után dr. Benedek folytatta a félbeszakadt beszélgetést. „Elsőéves orvostanhallgató voltam. Kíváncsiságból átmentem a jogi karra. A meghallgatott előadások felkeltették érdeklődésemet. Kértem felvételemet a jogi karra. Felvettek… Sokat tanultam.
A szentesi közvéleményt napok óta foglalkoztatja egy szobor ügye, ami nem is lehetett volna téma, ha „csúsztatásokkal” nem vezették volna félre a lakosságot. A kommunista rendszer „dicsőségét” hirdető szobor rendeltetésének tagadásával indult el a lavina.