Önkormányzati választások 2006: Programok – elmélet és gyakorlat összecsap? A polgármester érvei
Kampány van, és minden résztvevõ felépíti a maga elképzeléseit. Aki ezt a várost felelõsen akarja vezetni – legyen akár párt, vagy civil köntösben megjelenõ pártalakulat képviselõje – tiszteletben kell tartania a város eddigi eredményeit, hisz csak arra, mint biztos alapra lehet építkezni, – mondja beszélgetésünk során Szirbik Imre polgármester, országgyûlési képviselõ.
– Ez az alap szilárd! A lakossággal összefogva kiépült a város szennyvízhálózata, több mint 50 utca kapott új burkolatot, több kilométer járda, játszóterek, parkok épültek, sétálóutcát alakítottunk ki. Tisztább, zöldebb virágosabb lett a város. Megújult a Megyeháza, a Gólyásház, a Református Nagytemplom, épül az Idõsek Otthona. Több mint 400 új munkahely létesült, – sorolja, majd így folytatja:– Megõriztük oktatási, szociális intézményeinket, az önkormányzat közel 50 szociális, a vállalkozók több mint 100 egyéb új lakást építettek fel. Több száz fiatal tanulhat az ország különbözõ felsõoktatási intézményeiben városi ösztöndíjjal. Mindezt úgy, hogy az elmúlt években sem a lakossági, sem a vállalkozói adót nem emeltük.
Ezek az évek óta a városért végzett lelkiismeretes munka érvei!
– Akadnak persze akik megkérdõjelezik a biztos alapot. Vannak akik nyíltabban, s vannak, akik kérdésekbe burkolva az emberek szájába adnak bizonyos válaszokat.
– Ha valakitõl azt kérdezik elégedett-e a sorsával, általában nemmel válaszol, hiszen mindenki többet, jobbat szeretne. Jobb munkát, több jövedelmet, jobb egészséget, kedvenc sportjának, szenvedélyének több pénzt, stb. – mondja. Majd hozzáteszi: Aki ezekre a válaszokra és vágyakra épít programot, annak két dolgot kell eldöntenie: mibõl áldoz többet egy új cél érdekében. Több adót akar beszedni? Kitõl? A lakosságtól, vállalkozóktól? S ha nem ezt az utat választja, kitõl szeretne elvenni, honnan hová átcsoportosítani? S akkor el kell dönteni, hogy az új cél jobb-e, s vajon kinek? Mindenkinek-e, vagy netán csak egy érdekcsoportnak, néhány embernek? – vázolja.
– Tévedések, csúsztatások is megfogalmazódnak. A csatornák, az utak, a járdák döntõen nem a városközpontban épültek, hiszen a Kisértõl Hékédig, Alsóréttõl a Felsõpártig az egész városban mindenütt folyt a munka, az õsz folyamán elkezdõdik Nagyhegyen is. A szennyvíztisztító nem csak a város megnövekedett szennyvizét tudja megtisztítani, hanem a környezõ községekét is.
A városban évek óta van felsõfokú (mérnöki, pénzügyi és pedagógus) képzés, bár önálló fõiskola nincs.
A szeméttelepen évi 5 köbméterig a lakosság számára a kommunális hulladék lerakása évek óta ingyenes, s évente kétszer a lomtalanítás is térítésmentes. –
Vajon a helyi vállalkozók miért sérelmezik a nagy beruházásokból való kimaradásukat? Netán nem elég tõkeerõsek, vagy más az ok?
– A város milliárdos beruházásainál olyan cég kell, amely a megvalósításhoz megfelelõ garanciával, tõkeerõvel bír. Szentesen nincs ekkora vállalkozás. A kisebb programokban viszont elsõsorban szentesiek vesznek részt. Többször kezdeményeztem vállalkozói konferenciákon a szentesi vállalkozóknak, hogy szövetkezzenek. Írtunk ki olyan pályázatot, amelyet szövetkezve, konzorciumot alakítva munkához juthattak volna szentesi vállalkozások, azonban nem pályáztak, hanem beálltak alvállalkozónak a nagyok mögé, kevesebb pénzért. Nem értem, miért? A nagy feladat ilyenkor, hogy jól bánjunk az adófizetõk pénzével, de minõségi munka is szülessen. Ezt a két elvet korrektül egyensúlyba kell hozni. Gondoljuk meg: ha egy vállalkozó képviselõként a döntéshozó szerepébe kerül, nem pályázhat azért, hogy ne a saját pályázatát kelljen elbírálnia… Képviselõként ezt mérlegelnie kell. – Mit értünk városfejlesztési terven, van ilyen, avagy nem is kell…
– A várost négy évenként megtervezzük. 2002-ben megegyeztünk: a városvezetés és a lakosság, hogy a közmûvek fejlesztése érdekében a csatornázást megcsináljuk. Közös erõbõl megvalósítottuk. Ma már több mint háromezer, jövõre több mint hatezer család fogja használni. Ez pl. egy közfelhatalmazáson alapuló városfejlesztési terv. Tehát négyévenként születik ilyen, ha a pályázó politikusok programot akarnak megvalósítani. Aki munkával Szentest képviseli, annak programot kell adnia, és arra a lakosságtól felhatalmazást kaphat, vagyis a lakosság szabja meg a városfejlesztés irányát. Ha a tervet fél szekrénnyi papírhalmaz alatt értjük, nos az is van, bárki számára hozzáférhetõ a képviselõ-testület által elfogadott különbözõ koncepciók formájában. De az igazi vita tárgya az egységes, „összerajzolt” mûszaki városrendezési terv. Ilyen hatályos terv ugyanis tényleg nincsen. Vannak viszont részletes rendezési tervek a város sok területére vonatkozóan. Ezek „megrajzolása” egy éve folyik. A napokban írtuk alá a második szakasz szerzõdését egy közbeszerzési eljárás alapján. A képviselõ-testület jövõ év második felében erre a dokumentációra is rábólinthat. – Polgármester Úr! Mire volna ma szükség ahhoz, hogy a Kurca folyóvíz legyen?
– Ahhoz, hogy a Kurca úgy legyen folyóvíz, hogy szivattyúkat mûködtetni ne kelljen, ahhoz a Körös szintjét 1,8 méterrel meg kellene emelni. Ehhez gát, vízlépcsõ szükséges. A szivattyúk mûködtetéséhez pedig energia. A Kurca öntözõvizet szolgáltat, ill. a belvízlevezetés is feladata, valamint ökológiai funkciói vannak. Arra áldozunk folyamatosan, hogy az ún. ökológiai vízpótlást biztosítsuk. Idén is 1 millió köbméter vizet mozgattunk meg ennek érdekében. Azzal, hogy a szennyvízrendszer elkészült – s ezért köszönet minden szentesi polgárnak – a Kurca szennyezettsége sokat csökkent. De szeretném tudatosítani, hogy ez a csatorna csak a szennyvíz elvezetésére való. Azért épült ki, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz ne keveredjen össze. Kérem ezért a lakosságot, hogy az udvari összefolyókat ne kössék a szennyvízvezetékbe! A csapadékvíznek ugyanis a hiányzó talajvizeket kell pótolnia, valamint arra való, hogy táplálja a környezetünket. Elvezetésére a csapadékvíz elvezetõ árkok szolgálnak. Ezek felújítása, rendbetétele a következõ évek kiemelt feladata.
– Érdekes a zárt ülések tematikája. Egy részükön személyiségi jogokat érintõ döntések születnek, ezeket nem firtatnám. Máskor a város vagyonáról határoznak a képviselõk…
– Amikor vagyonról van szó, értékbecslés alapján értékesíthetünk egy területet. (Pl. az Ipari park részei.) S van, amikor gazdasági tárgyalásra ad felhatalmazást a testület. Nyilvánosan nem hangozhatnak el ilyenkor a tárgyalási paraméterek, azok nem juthatnak idõ elõtt a lehetséges partner tudomására…
– Én éppen arra gondolok, hogy amikor már a döntés megvan, egy újságíró mikor hozhatja nyilvánosságra az információt?
– Döntést követõen, kivárva a Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenõrzési határidejét. Ha tárgyalásra szólt a felhatalmazás, a tárgyalások befejezésével, – kaptuk a választ.
Fizetett választási hirdetés!