„A szeretet virág, ebből osztottam…”
A Szentes Városi Könyvtár és az Együtt Szentesért Egyesület Dóczi Gáborné (1938 – 2025) tanárnő, a Petőfi Sándor Általános Iskola címzetes igazgatója emlékére az iskola történeti gyűjteményből rendezett kiállítással egybekötve tartott emlékestet szeptember 18-án.
Dóczi Gáborné Csernák Irén (Csirikére) Szirbik Imre nyugalmazott polgármester és a volt kollégák emlékeztek. Szirbik Imre felidézte a sorsfordító találkozásokat, amint – tanárnője – kiváló tanulmányi és versenyeredményei miatt mégis az ének-zene osztályban, sőt – más körzeti iskolához tartozása ellenére – a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulójaként marasztalta. S mivel a sors nagy rendező, a Dóczi házaspár legjelentősebb életeseményeinek később is részesévé válhatott.
A kollégák közül először Kis-Rácz Antalné Jolika emlékezett, aki Csirike tanári hitvallását idézte: …okosan szeretni a tanulókat, lehajolni hozzájuk, önazonos szigorral tanítani arra, ami a felnőtt korban éri majd őket. A szeretet virág, ebből osztottam, abból hagyok rátok… Életútjának felidézésével kitért arra, hogy a zene átszőtte Csirike egész életét. Vezetői módszereket olyan igazgató elődöktől tanulhatott, mint Tóth László vagy Mácsai Katalin. 1960-ban kezdett tanítani, 1962-től az iskolai kórus hangversenyek, Éneklő Ifjúság és bicínium versenyek hoztak hírnevet az iskolának. A Kicsinyek Kórusát Dócziné Csirike, a Nagykórust Gulyásné Dömsödi Anna vezette. Táncot Füsti- Molnár Jánosné tanított a kicsiknek.
Dóczi Gáborné 1975-ben lett az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, Szabó Lászlóné, Szemerédi Endre, Némethy Istvánné, Kispál Attiláné aktív közreműködésével bevezették a Zsolnai-módszert, voltak Petőfi napok és elindult a Petőfi Szavalóversenyek sikersorozata, valamint a Népdalosok Találkozója. 1995 évi nyugdíjazásáig az intézmény rendkívül sikeres évekkel ajándékozta meg tanulóit.
Gágyor Jánosné Évike arról mesélt, hogy férje sportkarrierje révén ismerte meg a Dóczi házaspárt. Majd az iskolába kerülve részese lehetett az Út az ismeretlenbe kirándulásoknak, a csapatépítő találkozóknak, amikor saját versekkel lepték meg egymást a kollégák a tréfa, a humor jegyében. Volt Mikulás szépségverseny, és a gyerekek versenyezhettek hóemberkészítésben. A kiváló tanulmányi eredményeken túl a rajzversenyek sikereire is mindig érdemes emlékezni.
Egykori diákként tért vissza az iskolába tanítani Kocsis Györgyi. – Csirike megjelenése, határozottsága biztonságot közvetített. 1986-ban a Koszta iskolában kezdtem éneket tanítani. Ő azonban áthívott engem a Petőfibe. Örök gondoskodója akart maradni az iskolának, így vált lelke örökifjúvá – hallottuk tőle.
Az utolsó közös fénykép felelevenítésével Csige Istvánné Erzsike tanítónő folytatta az emlékezést, aki 1970-ben kezdett az iskolában tanítani. A közös évtizedeket a nyugdíjas években is rendszeresen találkozva tartották életben, megünnepelve egymás születésnapját, névnapját. Csirike folyamatosan, kézzel írva rögzítette élete történetét. Az elmúlt évtizedekben a barátságuk a versek szeretetével tovább mélyült – mondta.
A Koszta József Múzeum képviseletében Lantos Imre szólt az iskolatörténeti tablókiállításról, amelynek anyaga kis részben 2014-ben került a múzeumhoz a tantermekből és a szertárból származó dokumentumokkal és tárgyakkal kiegészítve. A jelenlegi kiállítás is ezekből a kincsekből építkezett – tudtuk meg.
Kép és szöveg: dt.
