Az előkelő poéta emlékezete
150 éve született, 85 éve hunyt el a szentesi születésű író, költő, publicista Farkas Antal, akinek 2015 évben dr. Dobos András és barátai állítottak emléktáblát az Árpád utcai Óvoda épület falára. Az emléktábla a nevét 1945 óta viselő utcára néz.
Farkas Antal munkásságáról az Árpád Szabadidős Sportklub rendezésében Móra József tanácsnok, önkormányzati képviselő, bizottsági elnök emlékezett meg, majd elhelyezte az önkormányzat és az egyesület koszorúját.
Móra József felsorolta azokat az irodalmi nagyságokat, mint – a teljesség igénye nélkül – Pilcz Mór, dr. Herczeg József, Márkus László, vagy Békefi Antal, Bánfalvi Lajos, Kulinyi Zsigmond, akik írói, újságírói munkásságukkal sokat tettek városunk országos hírnevének korabeli ismertségéért a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeiben. Külön említést tett Kertész Mihályról (Michael Curtiz Oscar-díjas amerikai filmrendező), aki Farkas Antal egyik versére készített filmetűdöt, mert tisztelte alkotói munkásságát, ahogy maga Ady Endre is, aki „előkelő poétának” nevezte írásában.
Móra József Farkas Antal életútját ismertetve szólt arról, hogy a szentesi származású költő, újságíró édesapja Farkas Benjámin ügyvéd Makón, majd Mezőtúron telepedett le. Fia a gimnáziumot Szentesen kezdte, s így Mezőtúron fejezte be. Tanítóképzőt végzett, később, megszűnéséig a Makó és Környéke újság munkatársa, főszerkesztője lett. A Szegedi Naplóhoz 1903-ban került, ahol, Móra Ferenc barátja, lakótársa, munkatársa. 1905-ben került a Népszavához, párhuzamosan versei a progresszív Nyugatban jelentek meg. Írásait könnyedség, levegősség jellemezte, munkásságát a népi írók előfutárának is tekintik. Regényeiben a szegény, egyszerű emberek viszontagságos életét mutatja be, az ún. paraszti irodalom képviselőjeként. 1919 után Kolozsvárra költözött, ahol a román királlyal szembe kerülve, felségsértési perbe vonták, ami elől Bécsbe menekült, s ahol 1928-ig élt. Írásait azonban a Népszava folyamatosan közölte Bujdosó Péter, Róka Tóni, Kadarka, Tanyai vagy Tóni bácsi alkotói álneveken. 1928 után a Népszavánál a napi híreket szerkesztette, egészen 1939 évi nyugdíjazásáig itt dolgozott.
Alkotói mérlege 13 regény, 8 verseskötet, 3 novelláskötet, 1 mesekönyv és mesejáték. 1934 szeptemberében az Alföldi Újság Az ártéri báró c. regényét, mely az akkori szentesi történések korhű ábrázolása, folytatásban tette közzé.
Elhunytát követően emléke szerény gondozást él meg, de kiemelhetjük, hogy 1974-ben gyűjteményes kötete jelent meg a Somogyi Könyvtár gondozásában. Itt helyben pedig Nagyajtósi István gimnáziumi tanár 1965-ben, azóta Bucsány György tanár úr ápolta, méltatta irodalmi munkásságát.
Lejegyezte, fotó: Dömsödi Teréz