280 éve, 1745. május 6-án gróf Althan M. Károly váci megyés püspök szentesi vizitációja során megállapította: „Az egész község kálvinista, kevés szolgasorban lévő katolikus kivételével. Van toronnyal, szentéllyel és sekrestyével ellátott egykori katolikus temploma.” Utóbb ő lett a legfőbb szorgalmazója annak, hogy a templomot el kell venni a reformátusoktól. Egy korabeli megyei jelentés szerint a szóban forgó templom 7 öl hosszú és 3,5 öl széles (kb. 14×7 m), s benne legfeljebb 330 ember fér el. A katolikusok száma ekkor 23 fő.
125 éve, 1900. május 7-én Burián Lajos és társai panaszos beadványa nyomán Csató Zsigmond alispán hatósági vizsgálatot indított az I. 48-as Népkör ellen. A vizsgálat lebonyolítását Lakos Imre polgármesterre bízta. (Az ügy hónapokon át húzódott.)
140 éve, 1885. május 11-én megalakult a Szentesi Vadásztársaság. (A tagok száma 42 fő.)
180 éve, 1845. május 14-én Dósai Molnár Mihály földbirtokos alapítványt tett a szentesi nyomorgók, szegény árva gyermekek és özvegyek segélyezésére. Tőke alapul saját vagyonából letétbe helyezett 300-300 köböl búzát és árpát, amelynek hasznát a rászorulók között osztotta szét. A takarék-magtárként működő Dósai-féle gabona alapítvány évtizedeken át segítette a helyi szegényügy enyhítését.
100 éve, 1925. május 24-én Jókai-emlékünnepet tartottak Szentesen a népszerű író születésének 100 éves évfordulója alkalmából. A Tóth József Színházteremben rendezett megemlékezésen Juhász Gyula költő elszavalta Hódolat Jókainak c. saját szerzeményű alkalmi ódáját. A nagy író munkásságát a szentesi születésű dr. Négyesy László irodalomtörténész, egyetemi tanár méltatta.
90 éve, 1935. május 26-án nagy jégverés volt Szentesen, amely letarolta az egész határt. 2115 szentesi gazda szenvedett 2/3-nál nagyobb kárt. (A búza, zöldség- és gyümölcstermés elpusztulása nyomán általános ínség alakult ki a városban.)
125 éve, 1900. május 28-án Csongrád vármegye közgyűlése határozatot hozott dr. Zsilinszky Mihály volt főispán, történetíró, a vármegye monográfiájának szerzője arcképének megfestetéséről. (A festmény leleplezésére 1902-ben került sor a szentesi megyeháza közgyűlési termében; alkotója Both Menyhért festőművész.)
115 éve, 1910. május 30-án Szentes négy nyomdájában sztrájkba léptek a nyomdászsegédek. A helyi lapokat néhány napon keresztül a szerkesztőségek munkatársai állították elő.
Szentesen egykor… – évfordulónaptár Labádi Lajos emlékére: www.szentesinfo.hu/mozaik/kalendarium.htm
Frissíti és gondozza Tímár Ferenc

http://www.varosivisszhang.hu/?page_id=30031 és a megújult E-Könyvtárban a  bit.ly/3Flj9tX linkről az 6. oldalon olvasható!

Ez a bejegyzés 2025 05 28 17:21-kor készült és a következő kategóriákban található: Idöcserepek, Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.