Díszdiplomák átadása a Pedagógusnap alkalmából
Tegnap, azaz május 31-én délelőtt tartotta a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központban Szentes Város Önkormányzata a Pedagógusnapi ünnepséget, ahol Szabó Zoltán Ferenc polgármester a köszöntőjét követően Díszdiplomát adott át az életen át hűséggel és szeretettel folytatott oktató-n nevelő tevékenységek megbecsüléseként. A diplomákat a következő nyugalmazott pedagógusok vették át:
Bátaszéki Lászlóné 1955-ben a Hódmezővásárhelyi Állami Óvónőképzőben szerezte meg óvónői oklevelét. Pályáját 1955-ben a szegvári Nevelőotthonban, mint nevelő kezdte meg. Később a szentesi Rákóczi Ferenc utcai, majd az Árpád utcai óvodában dolgozott óvónőként 1992-ig, nyugdíjba vonulásáig. Jogutód intézményként a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kar Bátaszéki Lászlónénak rubin díszoklevelet adományozott.
Fábján-Nagy Erzsébet 1955-ben szerezte meg földrajz-történelem szakos általános iskolai tanári diplomáját az Egri Állami Pedagógiai Főiskolán. 1955-ben kezdte meg pályáját a Mártélyi Általános Iskolában, majd a Hékédi Általános Iskolában, a békéscsabai 2. sz. Állami Általános Iskolában, a szentesi Tanácsköztársaság utcai Általános Iskolában általános iskolai tanárként, majd az Általános Iskolai Diákotthonban nevelőtanárként dolgozott. Nyugdíjasként az Általános Iskolai Diákotthonban nevelőtanárként, majd a szentesi Koszta József Általános Iskola könyvtárosaként dolgozott. Jogutód intézményként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Fábján- Nagy Erzsébetnek rubin díszoklevelet adományozott, melyet a későbbiekben vesz át.
Forgó István 1955-ben szerezte meg biológia-kémia szakos középiskolai tanári oklevelét a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán. 1957-től 1991-es nyugdíjba vonulásáig a Hódmezővásárhelyi SZC Szentesi Boros Sámuel Technikum jogelődjénél tanított, valamint óraadó kémia tanárként az egykori Kossuth téri Általános Iskolában és a Pollák Antal Erősáramú Szakközépiskolában is tanított. Munkáját magas színvonalú pedagógiai és szakmai alázat és elhivatottság jellemezte. Tiszteletre méltó és maradandó életműve, nemcsak ismereteket adott át, hanem jellemet is formált. Pályafutása alatt mindvégig ezt a hivatásbeli küldetését teljesítette. Példamutató pedagógusként generációkon át lelkiismerettel, becsülettel, emberséggel nemcsak oktatott, hanem nevelt is. Szigorúságában mindig ott volt az igazságosság, a rend iránti igény mögött nevelőszándék és minden tettét áthatotta a nemzet iránti mély elköteleződés. Következetessége legendás volt, tisztelet és tekintély övezte, tanítványainak értékteremtő, életre szóló útmutatást nyújtott. Tanári munkájának értékét abban mérhetjük, hogy nem öncélúan, hanem a jövő nemzedéke szolgálatában végezte mindig példát mutatva. Nyugalmazottként is változatlan precizitása és erkölcsi tartása, mindennapjait ugyanazzal az igényességgel éli meg. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Forgó Istvánnak rubin díszoklevelet adományoz, melyet későbbiekben fog átvenni.
Badár László 1965-ben a Szegedi Tanítóképző Intézetben szerzett általános iskolai tanítói oklevelet. 1965-ben a Szentes-külterületi Általános Iskolák Igazgatóságához tartozó Derekegyház-oldali tagiskolánál kezdett tanítani, majd a kistőkei, a lapistói tagiskolához, később a kajáni iskolához került. 1997-ben korengedményes nyugdíjas lett. Tanítói tevékenységét külterületen, tanyai iskolákban végezte. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Badár Lászlónak gyémánt díszoklevelet adományozott.
Bertók Gyuláné 1965-ben szerezte óvónői oklevelét a Szarvasi Óvónőképző Intézetben. 1965-1970 között Csanyteleken, majd 2003-ig, nyugdíjazásáig a Szent Anna Utcai Óvodában dolgozott óvónőként. 1987-ben vezető-helyettesi kinevezést kapott, majd 1994 nyarán kinevezték a Kiséri Óvodai Körzet vezetőjének. Jogutód intézményként a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kar Bertók Gyulánénak gyémánt díszoklevelet adományozott.
Gágyor Jánosné 1965-ben a Szegedi Tanítóképző Intézetben szerezte meg általános iskolai tanítói oklevelét. Pályáját a szentesi Külterületi Iskolák Igazgatóságához tartozó Külső-Dónáton kezdte meg, majd Vekerháton és Vekerzugban folytatta. 1972-ben a körzetesítést követően a Petőfi Sándor Általános Iskolába került. 1977-től 15 évig szaktanácsadói tevékenységet látott el a környező települések iskoláiban. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gágyor Jánosnénak gyémánt díszoklevelet adományozott.
Gulyás László Imréné 1965-ben a Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett matematika-fizika-műszaki ismeretek és gyakorlatok szakos általános iskolai tanári oklevelet. 1965-1988 között a Felsőpárti, mai nevén a Szentesi Deák Ferenc Általános Iskolában, majd 1988-2000 között a Hámán Kató, mai nevén a Szentesi Koszta József Általános Iskolában tanított. 1991-től nyugdíjazásáig az igazgatóhelyettesi teendőket is ellátta. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gulyás László Imrénének gyémánt díszoklevelet adományozott.
Kállai Ernő 1965-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatán szerezte meg földrajz szakos általános iskolai tanári diplomáját. 1973-tól 2001-ig, nyugdíjba vonulásáig a Szentesi Deák Ferenc Általános Iskolában dolgozott napközi vezető tanárként. 1992-től munkaközösség vezetőként is tevékenykedett. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kállai Ernőnek gyémánt díszoklevelet adományozott.
Pászti-Tóth Jánosné 1965-ben szerzett általános iskolai tanítói oklevelet a Szegedi Tanítóképző Intézetben. Munkáját a szegvári Általános Iskolában kezdte, majd 1966-tól 2002-es nyugdíjbavonulásáig a szentesi Köztársaság téri Általános Iskolában tanított. Kezdetben napközis nevelői beosztásban dolgozott, majd 1979-től 1-4. osztályban tanított. Pályafutása alatt lelkiismeretesen készült fel az óráira, mindig nagy segítséget jelentett számára a kiváló tantestület és az emberséges igazgatók. Eredményes munkájáért 1991-ben miniszteri kitüntetésben részesült, 1999-ben kimagasló pedagógiai munkájáért elismerést kapott. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Pászti-Tóth Jánosnénak gyémánt díszoklevelet adományozott.
Vass Imréné 1965-ben szerzett óvónői oklevelet a Szarvasi Óvónőképző Intézetben. A Rákóczi Ferenc utcai óvodában dolgozott óvónőként, de 1973-1976 között vezetői óvónői megbízást kapott. 1996. év végével vonult nyugdíjba. Jogutód intézményként a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kar Vass Imrénének gyémánt díszoklevelet adományozott.
Békefyné Kása Erzsébet 1970-71 között képesítés nélkül tanított 1-4 összevont osztályokban, majd 1975-ben megszerezte biológia-földrajz szakos általános iskolai tanári oklevelét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Ezt követően 10 évig Makón, Szentesen és Csopakon tanított, majd 1984-ben került a szentesi Klauzál Gábor Általános Iskolába. Pályája alatt volt DÖK vezető, osztályfőnök és 10 évig a Természettudományi Munkaközösség vezetője.1991-től óraadóként is tanított a szentesi Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában. Munkája során mindig a gyerekek voltak a legfontosabbak, így folyamatosan képezte magát. Több elismerésben részesült, így 1989-ben Miniszteri dicséretet, 2008-ban kiemelkedő pedagógiai munkájáért elismerést kapott. Számos program szervezője volt, többek között álló és vándor tábor, erdei iskolák, színházlátogatások, természettudományi hét programja. 2011-ben nyugdíjbavonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Békefyné Kása Erzsébetnek arany díszoklevelet adományozott.
Brunner Ferenc Józsefné Már fiatalon kapcsolatba került a sporttal, teniszezett és úszott versenyszerűen, melyet főiskolai tanulmányai alatt is folytatott. Sportos életmódjából kifolyólag a tanári pálya elsődleges volt számára. 1974-ben képesítés nélkül kezdett el dolgozni a szolnoki Tiszaparti Gimnáziumban, majd 1975-ben megszerezte földrajz – testnevelés szakos általános iskolai tanári oklevelét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1975-1980 között Kunszentmártonban tanított egy általános iskolában. 1980-ban Szentesre költöztek és a Hámán Kató Általános Iskolában helyezkedett el, ahol 1989-ig tanított. 1989-ben került a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolába, ahol 2014-es nyugdíjbavonulásáig dolgozott. 2005-ben közoktatás vezető szakirányú végzettséget szerzett. Pályafutása során rendszeresen képezte magát, folyamatosan osztályfőnök volt. Ma is aktívan él, rendszeres szenior versenyzője a hazai és nemzetközi úszóversenyeknek, ezzel is példát mutatva, hogyan lehet sportosan és egészségesen élni. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Brunner Ferenc Józsefnének arany díszoklevelet adományozott.
Dr. Sternné Fejér Márta 1975-ben szerezte meg német-angol szakos középiskolai tanári oklevelét a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A diploma megszerzését követően kezdett el dolgozni a Horváth Mihály Gimnáziumban, majd innen is ment nyugdíjba 2007-ben. Kezdetben mindkét nyelvet tanította, később kizárólag az angolt. 1981-től tagozatos osztályokban segítette a diákokat, akik túlnyomó többségükben ma már külföldön élnek és dolgoznak. Számos továbbképzésen vett részt, legemlékezetesebb az ELTE féléves intenzív képzése volt, ahol Nádasdy Ádám is tanította és vizsgáztatta. Három alkalommal volt osztályfőnök, majd sok éven keresztül munkaközösségvezető. Rendszeresen elkísérte tanítványait németországi és angliai tanulmányutakra. Kiváló munkáért 1988-ban kitüntetést kapott. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Dr. Sternné Fejér Mártának arany díszoklevelet adományoz, melyet az Egyetem tanévnyitó ünnepségén fog átvenni.
Garai-Szabóné Szász Katalin Gyermekkori álmát megvalósítva 1975-ben szerezte meg óvónői oklevelét a Szarvasi Óvónőképző Intézetben. Pályáját az Árpád Utcai Óvodában kezdte, ahol 40 évig, nyugdíjazásáig dolgozott. Folyamatosan képezte magát, különösen a néphagyományokon alapuló óvodai nevelés terén. Személyes elhivatottságának köszönhetően a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Országos Egyesületének is aktív tagja lett. Részt vett a SuliNova Kht. által kifejlesztett kompetenciaalapú programcsomag tesztelésében, számos színvonalas program szervezője és lebonyolítója volt, valamint alapítója és elnöke a „Szentesi Kísérleti Óvodásokért” Alapítványnak. 2007-ben az Farkas Antal utcai Tagóvoda vezetője lett. Vezetése alatt valósult meg az Árpád utcai épület felújítása. Több óvodapedagógus gyakornokot mentorált, segítve szakdolgozatuk és záróvizsgájuk sikerét. A művészetek, különösen a textilhez kapcsolódó alkotás mindig fontos része volt pályájának, ebből születtek bábjai és a bábparaván, mellyel örömet szerzett óvodásainak. Alkotásaival több alkalommal nyert alkotói díjat a „Rejtelmek, ha zengenek” tárlatain. Munkáját hivatásnak tekintette. Hiszi és vallja, hogy a pedagógia a legszebb művészet, mert mindig változó és minden alkalommal csodát kell véghez vinni, amely soha nem ismételhető meg. Jogutód intézményként a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kar Garai-Szabóné Szász Katalin arany díszoklevelet adományozott.
Mihály Béla Klarinét szakos zenetanári diplomáját 1975-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi tagozatán szerezte meg. 1974 óta tanított a szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolában, melynek hosszú időn keresztül volt igazgatóhelyettese, majd 2002-2012-ig igazgatója. 2017-ben vonult nyugdíjba. Tanári munkája során számos növendéke zenei pályán tanult tovább. Vezetésével 2007-ben „Kiválóra minősített alapfokú művészeti iskola” címet kapott az intézmény. Fontosnak tartotta az ifjúság művészeti nevelését, valamint a város kulturális életében való aktív részvételt. Mindig arra törekedett, hogy az iskola magas színvonalon szolgálja a zenei kultúra terjesztését és a művészeti ízlés fejlesztését. Munkáját több kitüntetéssel is elismerték. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar Mihály Bélának arany díszoklevelet adományozott.
Tariné Lantos Piroska 1975-ben szerezte meg földrajz -testnevelés szakos általános iskolai tanári oklevelét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Testnevelői pályafutását Fóton kezdte, majd Csongrádon az akkori úttörőmozgalom keretein belül az iskolák közötti sportélet szervezésébe kapcsolódott be. 1984-től a Klauzál utcai Általános Iskola vált második otthonává. Többszörös osztályfőnökként mindkét tantárgyát tanította, majd 1986-ban Szentes és Csongrád térségének testnevelési szaktanácsadója lett. A megyei diáksport szövetség keretein belül sok versenyt szervezett, mellyel párhuzamosan iskolai diáksport egyesületet is alapított és lett elnöke. 1995-ben Miniszteri dicséretet, 1998-ban Szentes Város Önkormányzatától főtanácsosi címet kapott. 1991-ben, 1997-ben és 1999-ben Csongrád megye Diáksportjáért elismerésben részesült. 1996-2000 között igazgatóhelyettes majd 2000-2010 között a Klauzál Gábor Általános Iskola igazgatója volt. 1998 és 2000 között a BME közoktatásvezetői szakán újabb diplomát szerzett. 2011-ben nyugdíjbavonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tariné Lantos Piroskának arany díszoklevelet adományozott.
Téli Márta Lídia Képesítés nélküli tanítóként kezdett dolgozni a szentesi Külsődónáti Általános Iskola 1-4 összevont osztályában. Az iskola bezárásáig 7 tanévet töltött itt. Ez idő alatt 1973-ban szerezte meg tanítói diplomáját a Bajai Tanítóképző Intézetben, majd 1975-ben testnevelő tanári, 1978-ban magyar szakos tanári, 1995-ben francia nyelvtanári, 2000-ben gyógytestnevelői, majd 2003-ban közoktatásvezetői diplomát szerzett. Testnevelői tevékenységét 1976-80 között a Deák Ferenc Általános Iskola sporttagozatán kezdte, majd a Berekháti Általános Iskolában dolgozott 4 tanévet. Egy évig eközben a Vízmű Sportiskola igazgatója volt, ezt követően a Klauzál Gábor Általános Iskolában helyezkedett el, ahol magyart, testnevelést és franciát tanított 21 évig. Közben 6 éven át ellátta a városban a gyógytestnevelést. Tanítványaival nagyon sok sikert ért el a megyei és körzeti versenyeken, diákolimpiákon. Fő szakága a kézilabda volt, egyesületi edzőként is dolgozott és 2 évig a megyei serdülő lányválogatott másodedzője volt. Az iskolai munkán túl óvodás és felnőtt tornát is vezetett. 36 év tanítás után még 4 évet dolgozott francia iskolákban. Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Téli Márta Lídiának arany díszoklevelet adományozott.