A ragadós száj- és körömfájásról, tényszerűen
(A mikrobiológus szakállatorvos, volt kerületi főállatorvos álláspontja)
Naponta sok-sok telefonhívás, üzenetváltás a betegség kapcsán, ami az aggódó emberek, állatartók részéről érkezik hozzám – kezdi ismertetőjét dr. Dobos András címzetes egyetemi docens.
Ami a legfontosabb: humán egészségügyi kockázattól nem kell tartani! Tehát a korona vírussal ellentétben nincs zoonózis, vagyis nem állatról emberre terjedő betegségről van szó. Hasított körmű állatok, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, vadonélő kérődzők betegsége. De ezek között az állatok között nagy ragályozó képességgel bír, és rendkívül gyorsan tud pusztítani.
A betegség világszerte elterjedt volt, de az igazgatási előírások a fertőzött állományok felszámolását, karantén intézkedések betartását írták elő, ami segített a betegség kiterjedését megakadályozni. 1964-ben, 1968-ban, majd 1973-ban volt Magyarországon járvány. Azóta fertőzéstől mentesek voltunk. Sajnos csak voltunk.
Most a mentesség visszaállítása a cél.
2002-ben Angliában 6,5 millió állat esett áldozatul, 12 milliárd font volt a veszteség. Sajnos Törökország, Közel-Kelet, Észak-Afrika, Ázsia még mindig gócpont.
Az RNS vírus, Aphthovirus 7 szerotipusát ismerjük, de ezeken belül genotipus, genocsoport sok-sok változat, mutáció bonyolítja a vírusok meghatározását. Ellenálló vírusról van szó tehát. Nedves hűvös helyen hetekig életképes marad. Legelőkön, trágyában, istállókban megmarad a fertőzőképessége akár 40 napig. A korlátozó intézkedések azt akadályozzák, hogy a vírust ragályfogó tárgyakkal, állatmozgásokkal széthurcolják. A vírusürítés nagyon intenzív és gyors, a beteg állatok a vírust szarvasmarha esetében akár évekig is hordozhatják!
Belélegzik a vírust az állatok, vér útján elterjed, majd hólyagok jelennek meg az állat szájában, a lábvégeken. Lázas állapot, fájdalom, étvágytalanság, nyálzás a betegség tünete. Ez a bejelentési betegségek körébe tartozó betegség.
Vakcina?
Ez ellen a betegség ellen csupán igazgatási rendszabályokkal lehet eredményesen védekezni a tudomány jelenlegi állása és a hatósági előírások szerint. Sajnálom, de ez nem történhet másként. Rendkívül súlyos ragályozó betegségről van szó.
Zárlat, ártalmatlanná tétel az állatvédelmi előírások legszigorúbb betartásával. Védő körzet 3 km, megfigyelési zóna 10 km.
Állatok vizsgálata, forgalom ellenőrzése, tiltása, korlátozása. Ezek mind a sok-sok évtizedes járványvédelmi tapasztalatokon alapuló módszerek. Az állatorvosokat az emberek egészségének védelmére, a járványok elfojtására, megelőzésére képezik. Felismerni, azonnal intézkedni. Védeni. A vakcina kérdés sajnos nem megoldás. Ezen számos tudós és gyakorló állatorvos dolgozik. Nem azért tanultunk, hogy kárt okozzunk, hanem hogy védjünk, megelőzzünk. De itt most nincs más lehetőség, mint a szigorú szabályok betartása, mindannyiunk érdekében.
24 évesen kellett a falu megélhetését biztosító sertéstelepet felszámolni sertéspestis miatt. Sírtunk együtt a dolgozókkal.
Baromfitelepeken később baromfipestis.
Madárinfluenza. Rettenetes dolgok. A mi generációnk idejében nem volt közösségi média, ezért nem voltak ezek a problémák ismertek.
De kérem, mindenki higgye el, csendes névtelen HŐSÖK, állatorvosok teszik az Önök egészségéért a dolgukat.
Minden falat étel, amit megesznek, valahol ellenőrizve volt. Minden falat kenyér tárolási körülménye, minden falat hús, amit az óvodában, iskolában kapnak a gyerekek, meg van vizsgálva. Ebben a járványban látszólag nem érintett az ember. De igen, mert a biztonságos élelmiszer egészségünk alapja.
Dr. Dobos András állatorvos Facebook oldaláról a szerző engedélyével közreadva. (Fotó forrása: Magyar Mezőgazdaság.)
Aktuális lapszám: http://www.varosivisszhang.hu/?page_id=30031 és a megújult E-Könyvtárban a bit.ly3G12ID2 linkről a 3. oldalon olvasható!