Apró remekművek, életre szóló üzenettel – Kiállítás ritkaság a könyvtárban

Készült fémből, porcelánból, ásványból, fából, üvegből, bőrből, csontból, vajon mi az? Annyit elárulhatunk, hogy a varrónők fontos használati eszköze, ám vannak közöttük olyanok is, amelyek dísztárgyak, gyűjtők csemegéi csupán, mert annyira különlegesek.

A Szentes Városi Könyvtárban május 9-én nyílt kiállítás Kocsis Lászlóné Jutka gyűszűgyűjteményéből, amely június 5-ig látogatható. A megnyitón ott voltunk, ahol Török Károly saját versével a varrók varázsvilágába repített, és a megnyitót követően megcsodálhattuk a saját tárlókban bemutatott, mintegy 900 darabos ízelítőt a közel 2700 példányos, féltve őrzött gyűjteményből.

A látottakat Almási Jánosné Erzsike a Kapocs Egyesület elnöke ajánlotta a népes közönség figyelmébe.
…ezek az eszközök generációkat kötnek össze, és tükrözik azt az elhivatottságot, amellyel készítőik megálmodták, gyűjtőik megőrizték őket az utókornak – mondta Erzsike, és visszaemlékezett gyermekkorára, amikor a tanyán, petróleumlámpa fényénél a nagymama, édesanya varrogatott. Az ujjukon ott fénylett a kis fém gyűszű. Az itt láthatóm apró eszközök mindegyike mást mesél el az országról, a mesterségről és a gazdájáról. Némelyek tanúi egy utazási élménynek, vagy akár egy emberi szenvedélynek. Jutka megőrzött egy szokatlan területet a múltból, és tovább adta nekünk…

A gyűjtőhöz fordulva kérdéseimmel, a következőkről tájékoztatott:
-Így szerettem meg ócskapiacra járni. Filcből varrogattam dísztárgyakat, és mindig megszúrta a tű az ujjamat. A gyűszű védelmére szorultam. Az első darabokat a szigethalmi ócskapiacon vásároltam, akkoriban itt éltünk a munkánk miatt. Megismertem újabb és újabb gyűszű ritkaságokat, nem tudtam ellenállni, ezért aztán gyarapodni kezdett a gyűjtemény.
-Milyen foglalkozások vitték közelebb a varráshoz, valamint a gyűjtéshez?
-Iskola után mindjárt a szentesi Ruhagyárban dolgoztam, de ekkor még fel sem merült, hogy valaha gyűszűket fogok gyűjteni. Később adminisztratív munkakörökben helyezkedtem el. A nyugdíjas évek hoztak közelebb a dísztárgykészítéshez, így a gyűszűgyűjtéshez is. Bár gyerekkoromban is szenvedélyes gyűjtő voltam. Akkor képeslapot, szalvétát, bélyegeket, csoki papírt gyűjtögettem.

-Vannak olyan darabok a gyűjteményben, amelyekre kimondottan büszke?

-Mindegyik a szívem csücske. Saját tárlókban tartom őket, hogy védjem a portól, a porcelánokat a leeséstől, minden lehetséges sérüléstől. A porcelánok, mint a Zsolnay, Hollóházi, Herendi, különösen féltett darabok, mindegyik külön mintával van ellátva, és a legértékesebbekben a gyártó pecsétje, vagy az évszám is megtalálható. Előfordul, hogy több darabos gyűjteményeket tudok megszerezni a gyűjtő örökösei révén, hiszen nem akarják megtartani, tovább gondozni. Rendszeresen kutatok az interneten a gyűszűkre vonatkozó információk után, s ha sikerül külföldi katalógusokra lelni, annak is nagyon örülök, mert a fordítások után hasznos információkhoz jutok.

-Magyarországon mekkora a legnagyobb gyűjtemény gyűszűkből?

-Nincsen pontos információm, a vácrátóti gyűjtő gyűszűmúzeumában jártam már többször is. Ő 8000 darabot mutat be. Olykor sikerül cserélnünk egy-egy darabot. Külföldön azonban még ennél is nagyobb gyűjtemények lelhetőek fel ezekből az apró remekművekből. Ott nagyobb kultusza van az ilyesminek…

Kép és szöveg: Dömsödi Teréz

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.