Újabb kötet a szecessziós építészetünkről
Sipos Anna művészettörténész új könyvében Szentes szecessziós épületeiről ad közre érdekes információkat. A kötet megjelenését a Balogh Bertalan Művészeti Alapítvány támogatta. A hiánypótló kutatási eredményekről az Alapítvány kuratóriumának elnöke, Brunner Attila kérdezte a szerzőt a Szentes Városi Könyvtárban május 8-án rendezett könyvbemutató alkalmával.
Brunner Attila, bevezetőként, az alapítványról elmondta, hogy az a fiatal művészettörténészek támogatására jött létre, mivel alapkutatás nélkül nincs művészettörténet. Elsődlegesen az új ismeretek felszínre hozása, a már meglévő kutatási eredmények bővítése, megismertetése tartozik a célkitűzéseik közé.
A szentesi gyökerekkel bíró Sipos Anna szakdolgozatot írt városunk szecessziós építészetéről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatójaként. Megemlékezett tanáráról, Rozsnyai József adjunktusról, ahogyan segített számára a szentesi Petőfi Szálló helyének megtalálásában az ország, a tágabb régió szecessziós építészetében.
A fiatal művészettörténész beszélt arról, hogy érdeklődése elsődlegesen a kor építőmestereire, kőműveseire, azaz a felsőbb iskolai végzettséggel nem rendelkező, azonban a kor kiemelkedő épületein nyomot hagyó dinasztiáira irányult. Kivétel közülük Dobovszky József István, aki képzett építészként maga is elmélyedt a kor szecessziós építészetében, s akinek édesapja ugyancsak építőmester volt. Az ifjabbik Dobovszky által tervezett korai épületek, akár lehettek azok lakóépületek is, hordozzák a szecesszió motívumkincseit.
A kiemelkedő építőmester családokról, mint Bene István és három fia, a kötetben a szerző megemlékezik. István, Árpád és József pl. a Kálváriatemető kápolnájának építői, s benne az asztalos munkákat is elvégezték. Terveztek és kiviteleztek több jelentős lakóházat a városban. Szabó Mihály és László például részt vett a katolikus iskola, valamint a csongrádi gimnáziumbővítés, korszerűsítés munkálataiban. Csongrád jeles épületeinek jelentős része társadalomtörténeti érték, melyek Mészáros Sándor építőmester munkásságához tartoznak.
A Dobovszky életműről korábban már könyv formájában megemlékezik Sipos Anna. Dobovszky József tervei alapján készült pl. a Szentesi Járásbíróság, amelyre a szecesszió virágmotívumait emeli át. Azonban az első világháború után a pályáját nem tudta újra indítani, a városi tanács műszaki osztályára vették fel. Mindig a Lechneri stílust követte, amelytől nem sikerült önállósodnia.
A lakóházaknál az 1910-es években sokat számított a „felületi ruha”, amelyben támaszkodtak a szecessziós motívumkincsre. A „cikkcakk” motívumokat Bene Árpád is alkalmazta, míg a Szabó testvérek a geometrikus irányt követték. Ők, elsősorban a kor szaklapjaiból, már a kortárs külföldi építészetet megismerték – hallhattuk.
Szentesen, Cseuz Béla műszaki osztályvezető idejében vezették be az első Rendezési Tervet, ami 1937 után kötelezővé is vált a településeken. Azonban az 1910-es és 20-as évek kiemelkedő épületei, mint a Kenyérgyár, vagy a Mozi épület, a homlokzaton szintén őriznek szecessziós motívumokat.
A kötet 300 példányban készült, angol nyelvű összefoglalóval, és az Alapítványon keresztül szerezhető be. E-mail: baloghbertalanalapitvany@gmail.com.
Kép és szöveg: dt.