Elkészültek a Kurca sétány szobrai
Január 24-én V. Nagy Nándor hódmezővásárhelyi restaurátor, Berente László szentesi keramikus, akinek keze munkái a Tóth József Színház és Vigadó épületét is díszítik, valamint Szabó Zoltán Ferenc polgármester közös sajtótájékoztatót tartott a Szondi utcai alkotóműhelyben, mivel a két művész közös alkotással készült a Kurca part fejlesztéséhez.
Szabó Zoltán Ferenc polgármester kérte az alkotókat, hogy mutassák be a közös döntés szerinti térplasztikákat.
Berente László elmondta, hogy a tájépítészeti terv alapján kezdtek el gondolkodni, amelyet a Makai híd és a Kórház híd közötti, a Kurca két oldalán lévő sétányok elképzeléseiről megkaptak. A tájépítész szerint a Kurca egyik partján olyan sziklák lesznek, melyek felszínére lenyomatokat, őskövületeket vésnének, valamint a sétány kezdő- és végpontjára a mára elkészült két plasztika kerülhet. Az alkotáshoz szabadkezet kaptak. – Gondolkodtunk, ha az egyik oldalra növények, állatok lenyomatait tervezte a tervező, a másik oldalra talán a neolitikumok korához nyúljunk vissza. Így jött a vésett minták és idolok ötlete.
-A neolitikum korával a Tornyai János Múzeumban igen sokat foglalkozom. Megállapítható, hogy a lelőhelyek igen hasonlóak. Ám egy 21. századi alkotás készül, az alkotásba a letelepedett emberi életforma megjelenítődjön, azaz a tiszta forráshoz nyúljunk. Döbbenetes leleteink vannak ebből a korból, mint a Kökény-dombi Vénusz, vagy a szegvári Sarlós Istenpár, melyek világszenzációnak számítanak. Úgy gondoltuk, az ember megjelenítése kerüljön a középpontba, a Kurca parthoz kötődően pedig adta magát az emberi létforma ábrázolása. Így a férfi és a női istenségé is, sőt ezek kerüljenek a két végpontra. Az ősi kultúrához visszanyúlva azért egy 21. századi megfogalmazást választottunk. Az alföldi vonaldíszes kultúrának a véseteit finomabb vonalvezetéssel jelenítettük meg – vázolta V. Nagy Nándor.
-Az ősi, előkerült motívumok újragondolásával, adaptálásával próbáltunk a ma embere számára, a saját gondolatainkat is belefonva, alkotni. Nem véletlen, hogy ipari porcelán minőségű, fagyálló anyagot választottunk. Nem volt cél az agyagból készült alkotás. Az idolt sem hagytuk máztalanul, kiemelve a férfi és nő sajátosságait a mázzal is. Ezért lett fémes hatású, kicsit repedezett, patinás és embermagasságú – tette hozzá Berente László, majd így folytatta:
-A műteremben elkészült az agyagszobor modellje, amelyről készült egy öntőforma, amelybe megtörtént a gyártás a Marosinvest Kft-nél. 1250 fokon lett kiégetve. Ugyanebből az anyagból készült a túlparton lévő kifolyó kerete is.
Szabó Zoltán Ferenc polgármester szólt arról, hogy az alkotások biztonságos kihelyezését is megtervezték. Vélhetően nem jutnak a sétány díszítőelemei más, korábban megrongált alkotások sorsára. A két plasztika már csak akkor kerül végleges helyére, amikor a sétányok díszítése megtörtént és a növényzetet elültették.
Kép és szöveg: dt.