Paprikalátogató központ része lehetne a bogár örökség – „Hónapos lányok” bolgár feleségek
A Szentesi Vendégszeretet Egyesület közösen a Koszta József Múzeummal különleges Körsétára hívta a szentesieket a Péter Pál Polgárház udvarára, ahol dr. Mód László történész, néprajzkutató „Bolgárok Szentesen és környékén” címmel tartott előadást.
-Kerültek elő új források a szegvári Nedelkovics (magyarosítva Nedényi) bolgárkertész családok tevékenységéről, elsősorban a korabeli újságoknak köszönhetően. A bolgárkertészek népcsoportos migráció során kerültek területünkre, és fontos űrt tudtak betölteni. Családjaik történeti kutatása 2003 óta folyamatos. Különösen a Kiegyezés utáni időkben újabb biztos felvevőpiacok után kellett nézzenek. Kolóniákban telepedtek le nagyvárosaink közelében. Így mindenütt, Szentesen is hatottak a befogadó közösség életére. Városunk specializált zöldségtermesztő körzetté tudott alakulni a munkásságuknak köszönhetően – hallottuk.
Mód László beszélt a vegyes házasságok jelentőségéről, a párok elsősorban a kertészetekben dolgozó ún. „hónapos lányok” közül kerültek ki, akik gyorsan és ügyesen sajátították el a kertészeti munkafolyamatokat. A bolgárok bérelték a megművelt területeket, termelő csoportjaik hasonlóan működtek, mint a hazai aratóbandák. Mind Kiss Bálint, mind Tessedik Sámuel feljegyzéseiben találunk a tudásukról leírásokat. A vegyes házasságokban az apa általában ortodoxvallású volt, nem ritkán azonban az anya vallását adták tovább a gyermeknek, segítve és bizonyítva társadalmi beilleszkedésüket. A gyermekek azonban nem minden esetben beszéltek már bolgárul.
A történész, néprajzkutató kitért Szalva Péter könyvére és tárgyi hagyatékára is, amelynek egy szelete a ligeti múzeum épületben kapott helyet korábban. Felvetette, egy olyan látogatóközpont, mint örökségturisztikai látványosság, létrehozására volna szükség, amely a bolgár örökség mellett a helyi zöldségkultúra és gasztronómia kialakulásának, fejlődésének állomásait szemléltetné a látogató számára, teret adva a 21. század technikai lehetőségeinek is.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz