Áttörés lehet a rák kezelésében? – A „paprika piros” titkai
Dr. habil. Lantos Ferenc professzor úr (képen), a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán agrokémiai ismereteket oktat, és a közelmúltban védte meg doktori címét angol nyelven is a Széchenyi István Egyetemen, megszerezve ezzel a habilitációt. Kutatási területéről, a szentesi cseresznyepaprikában található kapszaicin emberi szervezetre gyakorolt hatásáról beszélgetünk annak apropóján, hogy az év végére az elmúlt 10 éves kutatási munkája nyomán megjelent a Capsicum Genus című könyve.
– Először is szeretném megköszönni Szentes Város Önkormányzata, a Szentes Városért Közalapítvány, valamint a Duna-R Kft. támogatását könyvem nyomtatásához, és ahhoz, hogy kutatói munkámhoz a habilitációt megszerezhettem. Kutatásaimat a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kereteiben végezhetem, a közös munka eredménye ez a könyv.
– A kötet részletesen bemutatja az egyes paprika fajtákat származásuktól egészen az összetevőkig. Miért tartja mindezt fontosnak?
– Az volt a cél, hogy olyan paprika fajtákat is bemutassunk, amelyek a köztudatban szinte ismeretlenek, ám a tudomány őrzi ezeket. Választ adjunk továbbá arra, hogy a szentesi paprika a napi táplálkozási szükségleteinkből mit képes fedezni, mit kell még pótolnunk az egészségünk érdekében. Az egyes paprika fajok új dimenzióját nyithatnánk meg, ha a mai gyakorlat helyett inkább fűszernövényként, vagy gyógynövényként hasznosítanánk őket. Feszegetjük azt a témát is, hogy az orvoslás, gyógyszertudomány alig hasznosítja ezeket a növényeket. E felméréshez kellett az orvos kollégák közreműködése. Ezúton köszönöm meg a lektorálást Dr. Papp Zoltán PhD, Dr. Bod Barnabás és Dr. Bod Bence szakorvosoknak, valamint Prof. Dr. Máthé Ákos egyetemi tanárnak.
– Olvasom a könyvben, hogy ezek a kutatások már a 19. században elkezdődtek, mi az oka, hogy a hazai hasznosítás mégis várat magára?
– Meg kell említenem Zechmeister László előzetes kutatásait, aki a szentesi paprikából kivont egy anyagot, amit nem sikerült meghatároznia. „Paprika piros”-nak nevezte el. Munkásságának fennmaradt dokumentációit most gyűjtöm össze a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, ahol dolgozott. A történelem „elvágta” a munkásságát, hiszen a második világháború előtt kénytelen volt elhagyni hazánkat, Amerikába, Pasadenába ment. 1937-ben – nagy valószínűséggel – Nobel-díjra is jelölték Szent-Györgyi professzorral együtt. Zechmeister László azonban – származása miatt – nem kaphatta azt meg. Az általa alkotott kromatográffal kimutatott „paprika piros” egy igen értékes karotionid. A másik, általam kutatott anyag a paprika csípős anyaga a kapszaicin, amelyet a rák gyógyításában Prof. Dr. Boros László a kaliforniai klinikán kutatási szakaszban alkalmaz napjainkban. Február 6-án a Városi Könyvtárban tartandó előadásán fog erről is beszélni. Kutatásaim során nagy figyelemmel vagyok Prof. Dr. Jancsó Miklós és fia Gábor e tárgyban elért kutatási eredményeire is, noha magam növénykutatóként, és nem orvosként vizsgálom a szentesi cseresznyepaprika kapszaicin és kapsziát tartalmát.
Zechmeister Lászlót kutató.
– A könyv folytatása mi-mindenre épülhet majd, azaz melyek a jövőre szóló tervei?
– A jövőben csak a „paprika piros”-sal szeretnék foglalkozni. Igazolni szeretném, hogy a Zechmeister László által megtalált „paprika piros” a szentesi mai modern paprikában is fellelhető. Meggyőződésem, hogy ez az A4-vitamin. Szeretném elősegíteni továbbá, hogy Zechmeister Lászlót, kutatási eredményei alapján, post humus Nobel-díjra terjeszthessük fel, s hogy emléktábláját a Zsinagógában elhelyezhessük.
A tanár úr és diákjai.
– A könyvben kínai nyelvű összefoglalók is vannak. Nem véletlen, hiszen ön kínai hallgatókat is tanít. Mit tudhatunk meg minderről?
– A Szegedi Tudományegyetem angol nyelvű elméleti képzésén Shanghai környéki diákok, jelenleg 6 hallgató is részt vesz. Ők a szentesi zöldségtermesztést tanulják, a gyakorlati foglalkozásaikat az Árpád Agrár Zrt-nél és a Duna-R Kft-nél töltik. Csongrád közreműködésével a szőlészet, borászat sajátosságaival is ismerkednek. Szentes a hallgatók érdeklődésének központjába került, hiszen hozzájuk baltikumi diákok is csatlakoztak. A magyar mezőgazdaság mind a négy szegmensével ismerkednek. A jövőben egyre több kínai hallgató számára lesz vonzó a hazai mezőgazdasági kultúra, a szentesi táj jó levegője, és a kiváló minőségben előállítható termékek.
Dömsödi Teréz