Jeles szentesi évfordulókból
165 éve, 1849. január 1. Windischgrätz tábornagy serege a főváros felé vonult. Az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés Debrecenbe költözött.
100 éve, 1914. január 1. Megindult a Szentesi Ellenőr című politikai és társadalmi folyóirat, a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör lapja. Kiadója és felelős szerkesztője: dr. Lánczi Simon Pál ügyvéd.
95 éve, 1919. január 1. Jócsák Kálmán kormánybiztos kezdeményezésére nyugdíjazták dr. Mátéffy Ferenc polgármestert. A polgármesteri állást Jócsák saját emberével, dr. Kerekes Sámuel, Csík vármegyéből menekült tisztviselővel töltötte be. – A Népakarat c. lap tudósítása szerint a „bolsevizmus Szentesen is híveket szerzett magának”.
45 éve, 1969. január 1. Egyesült a városban működő két postagalamb sportkör. A Szentesi Postagalamb Sportegyesület taglétszáma 15 fő, vezetője Anton Aladár főtitkár. A helyi egyesület a Magyar Postagalamb Szövetség irányításával működik; országos jelzése U-16. (Az „U” betűjel Csongrád megyét, a 16-os sorszám pedig Szentest jelenti.) A szentesi versenyzők az I. és II. osztályú szinten vannak nyilvántartva.
95 éve, 1919. január 2. Csongrád megyei szociáldemokrata kongresszust tartottak Szentesen a vármegyeháza nagytermében. Az országgyűlési választásokra történő megfelelő felkészülés volt az egyik központi kérdés. A téma előadója Sima László. A kongresszus második napirendi pontja a földbirtokreform tárgyalása volt. A kérdés előadója, Jócsák Kálmán rámutatott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létesítésének fontosságára, hangoztatva, hogy a szövetkezetek mellett megfér a parcellarendszer is. A kongresszus elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot, amely szerint az egész vármegyében megindul a termelőszövetkezetek alakítása. Sima László indítványára a kongresszus egyhangú határozattal megbélyegzett „minden orosz példa alapján követendő bolseviki irányzatot”. (A felmerült ügyek intézésére tizenöt fős szervező bizottság alakult, amelyben helyet kaptak Szentes, Csongrád, Szeged, Hódmezővásárhely, Mindszent, Szegvár, Algyő, Nagymágocs, Sándorfalva és Kiskundorozsma küldöttei.)
95 év, 1919. január 3. Megszületett Szentesen Arató János (1919–1989) festőművész, címzetes egyetemi tanár. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. 1946-tól 1983-ig a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, 1972–1982 között a Rajz- és Formaismereti Tanszék vezetője. 1947-től kiállító művész; alkotásai a Szentendrei Városi Képtárban és a Nemzeti Galériában találhatók.
120 éve, 1894. január 4. A Werner-féle ház alatti kurcai örvénynél ünnepélyesen megnyitották a városi jégpályát.
100 éve, 1914. január 4. A Szentesi II. 48-as Népkör közgyűlése kimondta, hogy a körnek nem lehet tagja az, aki a Kossuth Lajos Pártkör tagja. Az ellenzék egységét megbontó határozat hatására dr. Lánczi Simon Pál kilépett a II. 48-as Népkörből.
95 éve, 1919. január 5. A kormány közzétette az 1919: III. néptörvényt az egyesülési és gyülekezési szabadságról.
110 éve, 1904. január 6–16. Az országos mozgalomhoz csatlakozva, sztrájkba léptek a szentesi nyomdászok. A város öt nyomdájában összesen 6 betűszedő és 9 tanonc szűntette be a munkát. Béremelési követelésüket részben teljesítették.
95 éve, 1919. január 6. A 48-as függetlenségi népkörök lapja – a Hétfői Alföldi Újság – a polgári erők és a szociáldemokraták összefogását sürgette a kommunizmus ellen, mert ha ez nem következik be, ha a szociáldemokraták nem tudnak ellenállni a kommunista eszméknek, akkor „egy új forradalom küszöbén állunk”.
75 éve, 1939. január 6. A pesti vigadóban Imrédy Béla meghirdette a Magyar Élet Mozgalmat, amelynek főbb jelszavai: nemzeti egység, földreform, fajvédelem, katonai szellemű fegyelem. „Ősi magyar földön új magyar élet.”
85 éve, 1929. január 6. Megszületett Szentesen Mucsi András (1929–1998) muzeológus, művészettörténész. A gimnáziumot Szentesen végezte, bölcsész diplomáját a Szegedi Tudományegyetem latin-történelem szakán szerezte 1949-ben. Az ELTE művészettörténet–muzeológia szakának elvégzése után előbb a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum muzeológusa, majd 1953–1973 között a szentendrei Keresztény Múzeum művészettörténésze. 1973-tól a szentendrei Ferenczy Múzeum muzeológusa. Fő művei a középkori magyar festészet és a kortárs magyar festészet tárgykörében születtek.
95 éve, 1919. január 9. A helyi szociáldemokrata munkások (mintegy 4–5000 fő) tiltakozó felvonulást és népgyűlést tartottak a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesületbe tömörült „reakciós elemek” tevékenysége ellen, délután pedig a leszerelt katonák foglaltak állást a forradalom vívmányai mellett, támogatásukról biztosítva a Szociáldemokrata Pártot.
110 éve, 1904. január 10. A helybeli kőműves- és ácssegédek mozgalmat indítottak helyzetük javítása érdekében. Értekezletükön új munkarendet dolgoztak ki, amelyben munkaidő csökkentést és béremelést követeltek. (Napi 10 órás munkáért 32 filléres órabért.) Heteken át eredménytelenül folyt az alkudozás a vállalkozókkal és mesterekkel. – Goda István csongrádi vendéglős omnibusz járatot indított Szentes és Csongrád között. A napi két járaton a viteldíj: I. osztályon 1 korona, II. osztályon 60 fillér.
95 éve, 1919. január 11. Gróf Károlyi Mihály miniszterelnök bejelentette lemondását. A Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt köztársasági elnöki minőségben ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta fel. A köztársasági elnök Berinkey Dénes igazságügy-miniszternek adott megbízatást a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátására.
145 éve, 1869. január 12. Kárász Benjámin főispán vezetésével Szegváron megalakult a Csongrád megyei Deák-kör (Deák-párt). A programot tartalmazó dokumentumot 25 fő írta alá, köztük Farkas Gedeon főbíró, aki hamarosan a szentesi Deák-párt elnökeként kezdte meg a szervező munkát.
30 eve, 1984. január 12. A városi tanács elfogadta az 1984. évi költségvetési tervet. A működési költség összege 321,5 millió forint. A kiadási előirányzatok: egészségügyi és szociális ellátás 39,3%, oktatási és közművelődési intézmények 38,7%, városüzemeltetés 13,4%, igazgatási és egyéb költség3,9 %, intézményi nagyjavítás 1,5%, lakóház fenntartás 0,9%, biztonsági tartalék 2,3%. Az egy lakosra jutó költségvetési előirányzat 8820 Ft (1983-ban 8221 Ft volt). A kiadási előirányzatok 41,9%-a bérjellegű.
115 éve, 1899. január 13. Megjelent a Szentesi Lapok című vegyes tartalmú közlöny. Kiadója és felelős szerkesztője Pintér Gyula. (A lap április közepéig működött.)
95 éve, 1919. január 13. Az állásából felfüggesztett Zilahy Kálmán helyére dr. Nagy Endre budapesti rendőrfőtanácsost nevezték ki Szentes rendőrkapitányává.
30 éve, 1984. január 13. A Városi Galériában megnyílt Molnár C. Pál festőművész emlékkiállítása.
25 éve, 1989. január 13. A Városi Galériában megnyílt a szentesi születésű Csete György építészmérnök kiállítása. A rendhagyó tárlatot megnyitotta Sulyok Miklós művészettörténész. (A magyar építészetért folytatott több évtizedes alkotói tevékenységéért 1992-ben Ybl-díjat, 1997-ben Kossuth-díjat kapott.)
80 éve, 1934. január 14. Megalakult a Szentesi Gyorsúszók Egyesülete.
180 éve, 1834. január 15. A közbiztonság javítása céljából a Helytartótanács utasította a vármegyéket, hogy a nagyobb városokban szervezzenek kapitányi állásokat, akik a szolgabírák irányítása alatt működjenek. Az első szentesi kapitányt jan. 15-én nevezték ki nemes Boros Szabó Gergely személyében, aki feladatul kapta a rablók üldözését és elfogását a város belterületén és külterületén egyaránt.
165 éve, 1849. január 17. Kárász Benjámin főispán kinevezte a szentesi önkéntes mozgó nemzetőrség parancsnokává Beliczay Pál századost, a lovas nemzetőrség kapitányát. A toborzás során Szentesen 193 fő jelentkezett mozgó nemzetőrnek (115 lovas és 78 gyalogos). A lovasság a Délvidékre vonult Bene Lajos, a Csongrád megyei mozgó nemzetőrség alezredesének vezetésével, ahol Perczel Mór honvédseregét támogatták.
100 éve, 1914. január 18. Szentesre érkezett dr. Nagy György, az Országos Kossuth Lajos Párt elnöke, akit a helyi pártkör közgyűlése díszelnökévé választott. (Rendes elnök Kátai Pál János, ügyvezető elnök dr. Lánczi Simon Pál.)
140 éve, 1874. január 22. Megkezdte működését a Szentes Vidéki Takarékpénztár. (A pénzintézet 1870-ben alakult Szentesi Gazdasági, Kereskedelmi és Bizományi Hitelintézet néven.)
Összeállította:
Labádi Lajos
főlevéltáros