…Áció, ..káció, vakáció!
Az iskolások legkedveltebb hónapja a június, vége a tanévnek, megkezdõdik a várva várt nyári szünet, a pihenés. Ezt a hónapot hívják még Szent István havának, õsi neve Napisten hava.
1952 óta az elsõ vasárnap a pedagógusoké, õket köszöntötték régen, s talán, ma is.
Vannak tanárok, akik egyszerûen csak a tudásukat akarják átadni a gyerekeknek, és akiket szeretnek. Akadnak olyanok is, akik az egyben élvezhetõ szabadság miatt, de olyanok is, akik vezetõ hajlamukat élik ki a tananyag átadás mellett. Különbözõek, mint minden más területen dolgozó szakember, de õk egy kicsit kirakatban vannak.
Szerencsére olyan tanítók, tanárok is vannak, akik életre szóló tanítást adnak tanítványaiknak, ami elkíséri egész életükben, segíti õket.
Nekem még voltak ilyen pedagógusaim, akik megtanítottak örülni a tudásnak, az emberek és könyv szeretetére, valamint a belsõ értékek felfedezésére, és arra, hogy játszani, nem bûn még felnõtt korban sem. Utat mutattak természetesen a pontos munkához. Rájuk emlékezni ma is kellemes, bízva, így teszik a mai gyerekek is. Tanítójukra évek múlva is visszagondolnak, mert igazi értéket kaptak õk is.
Igaz, sem emberileg, sem anyagilag nincsenek megbecsülve, ennek ellenére örömmel, lelkiismeretesen végzik munkájukat. Nem szabad elfejteni azokat sem, akik kevesebb lelkesedéssel dolgoznak, különbözõek vagyunk mi emberek, és a pedagógus is ember. Vannak gondjaik, problémáik, ezt jól tudják a gyerekek, sokszor meg is értik, a kollégák ritkábban – sajnos.
Gondoljunk csak a szépre, a jövõre, optimizmussal! Az iskoláknak fontos feladatuk van, ezt csak kedves, gyerekeket õszintén szeretõ, munkatársakkal együtt dolgozni tudó, stressz nélküli környezetben lehet. Ilyen légkört, jó egészséget, tudásra vágyó, igazi gyerekeket kívánok, akiket öröm tanítani, de nem idomítani!
A harmadik hétvége a hónapban, az apák napja. Sokak áltál nem ismert ünnep, pedig a család az apákkal teljes. A gyermekek komplex fejlõdéséhez kellenek õk is, de még mennyire! Egy kellemes játék, egy cuppanós puszi, egy kicsit homoktól recsegõ finom süti, megszépítheti ezt a napot, bizonyítva az apák fontosságát és az irántuk érzett szeretetet.
Június mindig a vakáció kezdete. Nagy öröm a gyerekek többségének, utazhatnak a nagyszülõkhöz, barátokhoz, rokonokhoz. Lesznek élmények a családdal, ami nem mindig pénz függvénye, persze nem árt, ha van. A szerencsésebbek választhatnak a táborok közül, amik nem gyermekmegõrzõként funkcionálnak. Igaz az ilyen jellegûek is, megoldják sok szülõ gondját, a szünidõ egész tartamára, vigyáznak a gyerekre, enni kap. Sajnos megfeledkezve az alapvetõ szülõi feladatról, a gyerekek szeretetérõl, akik nem játék babák, élõ gyerekek, akiket szeretni, akikrõl gondoskodni kell, közös élményeket biztosítva, ha csak hétvégén is, de közösen! Zavaró, amikor azt halljuk, jaj hova tegyem a gyerekeket, olyan hosszú a szünet. Gond a gyerek elhelyezése, ez mind igaz is lehet, de a gyerek nem tehet arról, hogy megszületett. Boldog akar lenni, örülni a nyárnak, a szünetnek, közös tevékenységnek, élményeknek a szülõvel, nem csak a táboros pedagógusokkal.
Minden iskolásnak kívánok szép, tartalmas szünidõt, ami sok apró és nagyobb örömet, emlékezetes kirándulásokat ad, feledhetetlen élményekkel megszépítve, nem csak a nyári szünidõt, talán megalapozva egy boldog életet.
füredi zsuzsa