A klímaváltozással különösen felértékelõdik, hogy termõföldjeink milyen arányban lesznek öntözhetõek, hogyan alakulnak a termelés feltételei. A jelenre és a várható közeli jövõ lehetõségeire vonatkozóan tettük fel kérdéseinket az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékesének.

– Hogyan oszlik meg az öntözhetõ mezõgazdasági területek aránya a megyében, kistérségenként? – tudakoltuk elsõként.
– Az ATI-VIZIG mûködési területén a felszíni vízkészletre támaszkodó öntözésre berendezett területek 72%-a Csongrád megyében található, a felszín alatti vízbázisra támaszkodó öntözhetõ területek aránya pedig a megyei megoszlás tekintetében 67%-os, amely területek összes nagysága 25.000 hektár. A statisztikai jelentések alapján 2011. évben mintegy 11.000 hektár területen történt öntözési tevékenység, az értékesített vízmennyiség 16 millió m3 volt – kaptuk a választ dr. Kozák Péter igazgatótól.
– A gazdák hogyan kezdeményezhetik területük öntözhetõvé tételét, milyen feltételeknek kell megfelelniük?
– A gazdálkodónak az öntözési igény megfogalmazódásakor elõször tájékozódnia kell a térség adottságait illetõen. Ha a közelben felszíni vízkészlet rendelkezésre áll (folyóból, ill. csatornából), akkor célszerû ezt igénybe vennie, ha nem, úgy felszín alatti vízkészlet is igénybe vehetõ öntözési célra. Fontos, hogy engedély szükséges a vizek felhasználásához, hiszen a víz állami tulajdon, közös kincsünk. A kút, vagy vízkivétel létesítésére, az öntözõtelep megvalósításához vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a zöldhatóságtól (Szentes térségében az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõségtõl: Szeged, Felsõ Tisza-part 17.), majd az üzemeléshez meg kell kérni ugyanitt az üzemeltetési vízjogi engedélyt. Az engedélyhez be kell szerezni annak a szervezetnek a hozzájárulását is, aki a csatornát kezeli/üzemelteti. Ez az érintett térségben jellemzõen vagy az ATI-VIZIG (Kurca, Kórógy-ér, Veker-ér, Ludas-ér), vagy a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Felszín alatti vizek használata (kút létesítése) esetén is meg kell kérni az ATI-VIZIG hozzájárulását, mint a felszín alatti vízkészlet kezelõjét. A kérelemhez tervet kell benyújtani, melyet szaktervezõ készíthet el.
– A mezõgazdasági területek belvízmentesítése és öntözése eljárásjogilag kezelhetõ-e együtt?
– A Dél-Alföldön, és különösen Szentes térségében jellemzõ, hogy ún. kettõs mûködésû csatornákon történik a vízszolgáltatás a mezõgazdasági felhasználók részére. Ez azt jeleni, hogy belvizes idõszakban belvizet, öntözési idõszakban öntözõvizet szállítanak a csatornák. Ezen túl, ezeken a vízrendszereken történik a használt termál csurgalékvíz és egyéb használtvizek elvezetése, valamint horgászati célú hasznosításra is igénybe veszik a csatornák víztereit. Ezen bonyolult rendszer üzemeltetése, mely több érdekelt eltérõ igényét szolgálja ki, rendkívül nehéz és sok kompromisszummal jár. Az érintettek együttmûködése révén, azonban évtizedek óta mûködik a belvíz-elvezetés és öntözés, a térségben élõk érdekeinek kiszolgálása. Az eltérõ igények, és a használat során a legnagyobb problémát a vízminõségi kérdések jelentik, mert az öntözõvizet ugyanazon rendszer szolgáltatja, mint amelyik a használt vizeket befogadja – mondta.
– Lehet-e esélye a jövõben olyan beruházásoknak, mint pl. a Veker-ér vagy a Kórógy-ér, ill. más szentesi csatornák kotrása, ill. amelyek a fõmûvek áteresztõ kapacitásának bõvítését teszik lehetõvé, vagy legalább a karbantartást szolgálnák?
– A KURCA VÍZRENDSZER REHABILITÁCIÓJA 2. üteme a DAOP-5.2.1/B-09-2010-0003 pályázat keretében 685.245.041,- Ft-ból a Magyar Állam és az Európai Unió száz százalékos támogatásával, a fõcsatorna rehabilitációjával  történik. A projekt során a fõcsatorna Szentes város feletti a – 27+827-30+557 km szelvények közötti legszennyezettebb szakaszának teljes mederkotrása; Szentes és Szegvár között, a 12+347-19+097 km szelvények közötti szakaszának részleges mederkotrása történik meg. A kotrással érintett csatornaszakaszt határoló két vízkormányzó mûtárgy – a 19+097 és a 10+197 km szelvényben – elbontásra kerül, helyükbe 2 és 3 nyílásos betétpallós és acélelzáró szerkezettel rendelkezõ vasbeton, tiltós mûtárgyak épülnek; valamint a fõcsatorna alsó, legnagyobb vízkormányzó, az 1+857 km szelvényben meglévõ mûtárgy elbontása, helyébe 4 nyílásos betétpallós és acélelzáró szerkezettel rendelkezõ vasbeton, tiltós mûtárgy megépítése valósul meg – vázolta.

VÁROSUNKÉRT! NEM PÁRTOKÉRT!
VELÜNK! FÜGGETLENEKKEL!
PÁLMÁSOK SZÖVETSÉGE

A fõcsatornák karbantartására és kisebb fejlesztésekre, beruházásokra az állami költségvetés által biztosított keretek alapján van lehetõsége az ATI-VIZIG-nek. A térség vízrendszereire vonatkozóan is több tervet, tanulmányt készítettek elõ, a fejlesztések megvalósítására vonatkozó pályázati lehetõségeket folyamatosan figyelik – kaptuk a tájékoztatást.                      
 D. T.

Ez a bejegyzés 2012 03 04 11:52-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.