Istenem! Kérlek, hogy szeress,
amíg szeretsz, lehetsz a másé…
Ne nézz le, engem meg ne vess,
add, hogy írjak jót s szellemest,
s az életem alakítsd mássá!

(tovább…)

Köd borult már a Kurcára,
A zúzmarával díszített fákra,
Hullámzik a víz, a szél csak fújja,
Fuvolázva zeng a szélnek húrja.

(tovább…)

Majd csönd lesz
és a fák szépen
hajlanak a szélben,
az ágakon madár…

(tovább…)

Elnézem, mire képes az õszi táj,
mert ezer színû varázs.

(tovább…)

Tombol a Nyár, zivatar szerelmek,
csókok múló emléke,
hol van a boldogság,
valakit szeretni kéne.

(tovább…)

De szeretnék gyermek lenni
édes, kedves jó anyám,
fognám még a szoknyád szélit,
kacagnánk az utcán végig,
úgy, mint régen, hajdanán.

(tovább…)

Valóban mind keresztutat járunk 
Míg földi létben éljük világunk:
Életkereszt nehezíti vállunk…

(tovább…)

Amikor a telet felváltja a tavasz,
Odújából elõbújik a róka, a ravasz,
Kinyílik a szép hírnök, a kikerics,
Figyelj, kérlek, a szépre rátekints!

(tovább…)