Elbutít-e a mesterséges intelligencia? – Oxfordi vita, tanulságokkal
Különleges vitafórumot rendezett a Szentes-Csongrád Rotary Club tagsága január 20-án a Dózsa-házban. A fiatalokból és idősebbekből álló pro és kontra érvelő csoport, és a hallgatóság arra a kérdésre kereste a választ, hogy a mesterséges intelligencia (AI) vajon elbutítja-e a társadalmat. Az oxfordi típusú vitára harmadik alkalommal került sor.
A jelenlévőket elsőként Molnár Júlia kormányzó asszony köszöntötte, aki a Rotary hármas évfordulójáról emlékezett meg, hiszen a világszervezet 120, a magyarországi Rotary 100, a Szentes-Csongrádi Club pedig 20 éves. Kiemelte, hogy a Rotary a fiatalokért – többek között – ösztöndíj, valamint cserediák programokat működtet, rendszeresen sakkversenyeket szervez. Részt vállal a tehetséggondozásban, a fiatalokat támogatva abban, hogy meg tudják állni a helyüket a világban.
Majd a Kormányzó asszony átadta a szentesieknek az év zászlaját azzal a mottóval, hogy „Együtt a jóért…” A jelenlévők névre szóló naplót is kaptak ajándékba.
A vitapartnereket, akik szerint az AI elbutítja a társadalmat, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka vezette, míg a cáfolatról Patkó Jázmin csapata gondoskodott.
S hogy miért is gondolják, gondoljuk úgy sokan, hogy a mesterséges intelligencia – különösen a fiatalokra – káros, íme, néhány ütős gondolat az elhangzott érvek közül. Digitális autizmushoz vezethet, hiszen a fiatalkori elme kifejlődését hátrányosan befolyásolja. Irreális elvárásokat sugall és nem alkalmas a társadalmi problémák okainak feltárására. Nem megfelelő használatával súlyosan sérülhetnek a magánéleti és az adatvédelmi jogok. Mivel csak pozitív impulzusokat generál, az identitás teljes feladásához terelheti a tőle függőket, és előmozdítja az emberi kapcsolatok súlyos torzulását. A legnagyobb probléma, hogy az AI megfelelő használatát senki sem tanítja ma, a rendszere még nem kiforrott, és az általa használt információk forrását sem ismerteti, ami szabálysértést vonhat maga után. Aggályos továbbá a művészetekre gyakorolt hatása, az alkotás, az értékelés, a bemutatás algoritmus-rendszer általi műveletté válik. A befogadás helye pedig kizárólag a digitális platform – hangoztak el az érvek és aggodalmak az AI-ról.
Ám mindezek alapja csak a félelmünk, mert mindig is nehezen fogadta az emberiség az újdonságokat. Az AI, megfelelően alkalmazva, segíti a tanulást, a kompetenciafejlesztést. Tudatosan beépíthető a munkahelyi gyakorlatba, az egészségügyben pedig hatékonyságnövelő lehet. Terheket vesz le az alkotók, pl. a filmesek válláról. Végtelen kiterjedésű lehetőségeket nyit, s általa az okosak még okosabbak lehetnek. Pl. egy akcióterv másfél óra helyett elkészíthető a segítségével 15 perc alatt. Az AI rendszere nem sérti az érzelmi intelligenciánkat, úgy van kifejlesztve, hogy az ember védelmét szolgálja, valódi partnerségben működjön együtt a használójával – hallhattuk a támogató oldal érveit.
Valójában a mesterséges intelligenciát megkérdőjelező gondolatok többségbe kerültek, ám a tagság, nyitó és záró szavazása között nem jött létre különbség. Mindenki kitartott az eredeti álláspontja mellett a használatáról.
Kép és szöveg: dt.