Példaértékű összefogásnak köszönhetően épülhetett meg Szentesen a Dél-Alföld légimentő bázisa, amelyre már évek óta nagyon vártunk. Ezáltal két további szomszédos megye, Bács-Kiskun és Békés, valamint Jász-Nagykun déli része lakói is az életmentő szolgáltatáshoz juthatnak. A térség önkormányzatai által felajánlott 40 millió forintot a beruházás érdekében az Egészségügyi Minisztérium további 60 millió forinttal egészítette ki, – hallhattuk ma délelőtt Budai Bernadett kormányszóvivőtől az avatási ünnepségen.

Székely Tamás miniszter elmondta, hogy osztrák tervek adták az ország legmodernebb légimentő bázisának alapját, amellyel hazánk lefedettsége tovább javolt. A hetedikként megépült szentesi bázissal most már az ország mintegy 85%-a 15 percen belül érhető el mentőhelikopterrel. Arról is beszámolt, hogy az új évben további földi- és légimentő bázis rekonstrukciókat terveznek, amelyekre 11,5 milliárd forintot szán a szaktárca.

Arról, mit is jelent, hogy a szentesi bázis osztrák mintára épült, már Túri Péter, a Légimentő Kht. ügyvezető igazgatója beszélt. Szentesen a napi munkát önállóan végzik a munkatársak, helyben található kerozin kútból nyerik a szükséges üzemanyagot, továbbá a fűtött, por- és szikramentes padlójú hangáron belül a kiszolgáló létesítmények mind a betegek szakszerű és gondos ellátását, mind a légimentők adminisztratív munkáját és pihenését is biztosítják.

Az európai színvonalú beruházáshoz Szentes önkormányzata 15 millió forintot és a területet, a térség többi önkormányzata összesen további 25 millió forintot ajánlottak fel, hiszen az ellátottak köre több mint egy millió ember a térségben. Szirbik Imre polgármester pohárköszöntőjében az 5-ös bázis négy munkatársának megelőlegezte a jeles osztályzatot, bár hozzátette: minél kevesebbszer kelljen bizonyítani rátermettségüket.

Az örömben üröm, hogy a létesítmény fenntartásához anyagi forrásokat biztosító szerződésre még nem kerültek rá a szükséges aláírások. Remélhetően azonban a biztonságos üzemelés feltételei egész évre rendelkezésre állnak majd.

Kép és szöveg: Dömsödi Teréz