Mosoly és könnyek – Az Alzheimer’s kór atyja
Marktbreit, egy Baváriai-i (Németország) kis város. Itt született, egy közjegyző fiaként 1864. június 14-én Alois Alzheimer orvos-pszichológus, neuropathológus, aki elsõként azonosította azt az agyat érintõ degeneratív betegséget, amelyet a neve alapján Alzheimer’s korként tart számon a tudomány.
Ashffenburg, Tübingen, Berlin volt tanulmányainak színtere, míg végül a würzburgi Egyetemen szerezte meg 1887-ben orvosi diplomáját. 1888-ban Frankfurt am Main-ban. 5 hónapon keresztül elemezte egy mentálisan sérült beteg asszony kórtörténetét, így egészítve ki ismereteit pszichológiával, majd vált elkötelezett ideg – kórtan kutatóvá. Ebben az évben találkozott Franz Nissl (1860-1919) neurológussal, akivel a késõbbi években közös szakmai kapcsolat, és személyes barátság kötötte össze.
Mindkét orvos azonos kutatási területe az idegrendszer (cerebral cortex) normális és pathológiás mûködésének analizálása volt, és míg a nappaljaik a betegellátás területén teltek, estéiket (gyakran éjszakáikat) a laboratórium mikroszkópja elõtt ülve, idegsejteket elemezve töltötték. 1895-ben Alzheimert az irrenanstalti klinika vezetésével bízták meg. Ezzel a kinevezéssel még nagyobb teret kapott, hogy folytathassa kisérleteit, elsősorban a maniac depression, és a schizophrenia betegségeinek kutatásában.
1903-ban a Munichi Pszichiátriai Intézet anatómiai laboratóriumában folytatta munkáját. Az itt eltöltött közel tíz év alatt az agyat károsító betegségek kutatásával foglalkozott. Mentális betegségekben meghalt betegek agyának boncolása során (egy nõ beteg agyának elemzése alkalmával) 1907-ben néhány új felfedezésre jutott. Két olyan formácót mutatott ki, ami megváltoztatva az agyi idegsejtek szerkezetét, károsítva a
(glia) sejteket (részlegesen vagy teljesen tönkre téve a neuronok közti kommunikációt) visszafordíthatatlan roncsolást okozva, az agyi mûködés különféle készségeinek (emlékezet, tájékozódás, itélõkészség, beszéd, gondolkodás…) vesztését idézte elõ. Ezeket a változásokat kiváltó deformációkat nevezte el Alzheimer’s I. és Alzheimer’s II. típusú degenerálódásnak. Ma már tudjuk, hogy ez a két utalás a betegség két alap okát elõidézõ mutáció. A megváltozott szerkezetû amyloid plaques és a neurofibrillary tangles. Ezzel, az agyi kutatás területén végzett, mérföldkõnek tekinthetõ megállapításával egycsapásra került be a neves és elismert tudósok táborába. Konferenciák elõadójaként tette közzé felfedezését, és jegyezte le a betegséggel kapcsolatos részleteket kortársai, és az utókor szakemberei számára. Több, részletes ábrával illusztrált oktató jegyzetet írt, de neve alatt sem az Alzheimer’s korról, mint betegségrõl, sem a betegséggel összefüggésbe hozható részletekrõl, saját maga által írt könyv soha nem jelent meg.
Feljegyzések W. H. Erb-et (elismert syphilis {nemi betegség} kutató) Alzheimer egyik közeli barátjaként nevesítik. Alzheimer, bankárjának(Geisenheimer) javasolta Erb-et, aki sikeresen gyógyította meg nemi betegségét. A pénzûgyi szakember hálájának jeleként egy afrikai kutató expedíció finanszírozását ajánlott fel, ahová a kutatócsoporttal együtt tartott a bankár és felesége is. A munka szinte még el sem kezdõdõtt, amikor Erb doktor telegramm üzenetet kapott, hogy Geisenheimer ismét megbetegedett, de mivel az újabb gyógykezelésre csak Németországban kerülhetett sor, kölcsönös egyeztetések után a betegért Alzheimer utazott Afrikába, és kísérte vissza Németorszgba, ahol azonban a beteg bankáron az ismételt gyógykezelés már nem tudott segíteni.
Röviddel a halálos eseményt követõen Alzheimer feleségül vette Cecíliát, a bankár õzvegyét. Ez a házasság további kutatásokhoz biztosított jelentõs anyagi függetlenséget az elkötelezett kutató számára. A házasságból egy lány (Gertrude) született (aki késõbb egy müncheni pszichológus-orvos {G. Stetz} felesége lett). A kapcsolat hét évig tartott, és az asszony halálával fejezõdõtt be.
1912. július 16-án Alzheimer számára a Breslau (ma Wroclaw, Lengyelország) Egyetemen pszichiátriai professzori státuszt ajánlott fel II. Vilmos király, amit a tudós el is fogadott. Elhagyta Frankfurtot, de már a vonaton megbetegedett. Megérkezését követõen azonnali kórházi kezelésre került sor, de minden figyelmeztetõ egészségügyi probléma ellenére sem csökkentette munkatempóját. Fáradhatatlanul dolgozott még további három éven keresztül, amikor 1915. december 19-én, 51 éves korában, szívmûködési elégtelenség kõvetkeztében, Breslauban meghalt.
Az Alzheimer által felfedezett betegség viszonylag rövid múltra tekint vissza. A betegséggel kapcsolatos sok részletre már fény derült, sok lényeges kérdésre a tudomány már megtalálta a választ. Ismertek a leggyakoribb lehetséges kiváltó okok. Köztudottak a tünetek. Technikák vannak a diagnosztizálásra, ellentétben az Alzheimer idei gyógyászattal, amikor csak a beteg halálát követõ agyi boncolás alapján tudták azonosítani a kórt. Napjainkban már az élõ beteg agynak monitorozása is megoldott. Megelõzési módszerek sora létezik. Gyógyszerek segítik a folyamat lassítását, ám a betegség leküzdésének megfelelõ ellenszerét még nem sikerült megtalálni. Ma még az Alzheimer’s kór gyógyíthatatlannak minõsülõ betegség. Az “emlékezetben keletkezett lyukak” befoltozása a jelen, és a közeli jõvõ sürgetõ feladata.
Utóirat… Lelkünket beragyogó nevetés… Üzenetrögzítõs forróvonal
Hello, Köszönti a Lelkek Balzsamja Segélyvonal. Tudjuk, hogy gyors segítségre van szüksége, ezért nem kell mást tennie, csak….
Ha….ideges, ingerült… nyomja meg telefonján az 1-es számú gombot.
Ha…alkohol, gyógyszer, drog vagy szex-függõ… 2-es számú gomb.
Ha…többszörös személyiségűnek érzi magát… 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os… gomb.
Ha…üldözési mániája van… oohh-ohhh, jól ismerjük az ilyeneket… csak maradjon vonalban.
Ha…tudathasadása van… figyeljen, egy kis belsõ hang majd vezetni fogja.
Ha… mindezek után, még vonalban van, és még most is úgy érzi, hogy “ élõlénnyel “szeretne beszélni… Nahát akkor már biztos, hogy mániás depresszióban szenved. Ebben az esetben azonban teljesen közömbös, hogy miféle gombokat nyomogat… Ez már úgy sem érdekel itt senkit, ez már egy másik üzenetrögzítős szolgáltatás szakterülete.
Ugye, nagyszerű a szolgáltatásunk? Véleményét elmondhatja, ha megnyomja a MENJ-AZ- A gombokat…
Susan T. de Buzna dr.