Mosoly és könnyek – Korfüggő betegségek I.
Osteoporosis (Csontritkulás). Az angol nyelv használatában nincs korra utaló megkülönböztetés. Általános a tegezõ forma, ami nem jelenti az éltesekkel szembeni udvariasság vagy tisztelet hiányát, csupán nincs “néni” vagy “bácsi,” ami már a megszólításnál aggatja viselõjére az idõs kor bélyegét.
Ez a nyelvi szabadság egyben a kortalanság szabadsága is, ami roppant kellemes, hiszen valójában nem az a fontos egy bizonyos kor elérte után, hogy ki hány éves, hanem az, hogy ki hány évesnek érzi magát. Az évek számának emelkedését úgy is tudatja a szervezet, vagy felhívja rá a figyelmet a környezet.
Amerikában például a kereskedelem az 50-es korosztályt már besorolja az idõs kategóriába, és respektálva a kort, üzletpolitikai okokból is bizonyos vásárlási kedvezményeket ad. Az egészségügy személyre szóló invitáló felhívásokat küld betegség megelõzõ programjaira, amik ingyenesek, vagy költségtérítésesek, mert bár jól tudott, hogy maga az idõs kor nem betegség, de számtalan azon betegségek száma, amik a korral hozhatóak szoros összefüggésbe. Megrettenve a múló idõ nyilvánvalóságától? Túlzott óvatosságból? A ritkán jelentkezõ hátfájdalmam kellemetlen érzésétõl vezérelve? Az ismerettõl, hogy könnyebb megelõzni a betegséget, mint gyógyítani? Természetes érdeklõdésbõl, hogy a veszélyeztetettek csoportjába tartozom-e? Elfogadtam egy invitálást, és BMD, Bone (Mineral) Density = csont (ásványi anyag) sûrûség teszten vettem részt. Miért tartottam ezt szükségesnek? Mi volt ez? Mire utalt a vizsgálat eredménye? Nos… A szervezetben a kor elõre haladtával az eredendõen erõs csontokban olyan szövettani változások mennek végbe, amik fokozatos elvékonyodást okozva elõ csontritkulás, osteoporosis = porózus, szivacsos csontok betegséget eredményezhetnek, ami a csontok fokozott törékenységét idézheti elõ. Az osteoporosis megértéséhez néhány alapvetõ tény ismerete szükséges a csontképzõ rendszerrõl. A mûködés lényege a csont-forgalomban van, ami a szervezetben keletkezõ és elpusztuló csontok folyamatán alapul. Ebben az építõ – romboló munkában két meghatározó sejtcsoport vesz részt. Az osteoclas sejtek, amik felszívják az öreg sejteket és üregeket hagynak maguk mögött. Az osteoblast sejtek, amelyek ezeket az üregeket töltik meg lágy, fehérje rostokkal, amik a méhek által formált “lép”-hez hasonlatos alakzatot vesznek fel. A fehérje rostok a felvett, és rájuk rakódó kalciumtól ciklusonként megszilárdulnak, biztosítva így a csontok szilárdságát. Egy teljes csont-átépülési ciklus 2-3 hónapig tart, és ez alatt az idõ alatt több tíz millió kis sejtcsoportban megy végbe a változás. Fiatal szervezetben az új csontok nagyobb mennyiségben képzõdnek, mint ahogy a régi csontok leépülnek, nõ a csonttömeg. A szervezet csontrendszere a maximumot a harmincas évek közepére éri el. Ezt követõen valamivel több csont bomlik le, mint amennyi épül, ezáltal évente 0.3-0.5% csonttömeg vész el. A változás éveiben (menopausa), amikor az ösztrogénszint gyorsan csökken, férfiaknál ugyanez következik be, a tesztoszteron szintben a folyamat felgyorsul, 1 – 3%-ra emelkedik az évi csonttömeg vesztés, ami a kor elõre haladtával fokozódik, és 60 év felett eléri az évi 35 – 50%-os csonttömeg vesztést, idézve elõ az osteoporosist.
A betegséget csupán egyetlen kiváltó okra nem lehet visszavezetni. Kialakulását nagyon sok tényezõ, ún. rizikófaktorok befolyásolhatják, amik között vezetõ helyet foglal el a kor, általában az 50 évnél magasabb életkor. Ezt követi a nõi nem, nõknél sokkal gyakoribb az osteoporosis, mint férfiaknál, és a nõi szervezetben végbemenõ változások menopausa, a korán bekövetkezõ (45 év elõtt) hormon változás, nemi hormon hiány betegség, 45 éves kor elõtt eltávolított petefészek, a kevés kalciumot tartalmazó táplálkozás, a kevés napfényen töltött idõ, illetve a szervezetbe bejutó D vitamin. A Föld Északi részén, ahol kevés a napsütéses órák száma, több az osteoporosisos megbetegedés, mint a Déli országokban, ahol magas a napsütéses órák aránya. A kevés mozgás, a dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás, gyógyszerek túlzott szedése, cortizonok, prednizolon, pajzsmirigy hormon gyógyszere, alumíniumot tartalmazó szerek, a vézna, “vékony csontú” testalkat, a fehér és (vagy) eurázsiai õsök, és a betegég családon belüli halmozódása.
A csonttömeg vesztés betegsége a folyamat kezdeti szakaszában fájdalommentes. Létezésére azonban hátfájdalom, testmagasság csökkenés, (ami másféltõl akár több centis magasság csökkenés is lehet) görnyedt tartás és állcsont elvékonyodás utalhat.
A valódi bajt azonban a törés jelzi, ami elsõsorban a gerinc-, a csípõ- és a csuklócsontok törésénél jelentkezik. Az elgyengült csigolyák öszszenyomódnak, összeroppannak gyakran esés nélkül is Ez a stádium már komoly fájdalommal jár, és deformációkat is okozhat. Az osteoporosis gyakori és veszélyes változata a combnyak törés, ami ennek a betegségnek egyik rémálmává vált az idõsek körében, mert bár tény, hogy sebészeti beavatkozással az állapot javítható, de az esetek jelentõs hányadában maradandó mozgásszervi korlátozottságot eredményez, akár halált is okozhat a mûtét utáni szövõdmény miatt.
A fentiek okán jelent nagyon sokat a korai felismerés. Régebben erre nem volt lehetőség. Diagnosztozálásra csupán az első törés alkalmával került sor, vagy valami más betegséggel összefüggő röntgenfelvétel eredménye mutatott csontritkulásra, de az is csak akkor, ha már magas (legalább 20-30 %-os) volt a csonttömeg vesztés. Napjainkban viszonylag rövid ideig tartó, fájdalommentes és megbízható módszerrel ki lehet mutatni a csontok állapotát, következtetni lehet osteoporosisra, így már a korai stádiumban meg lehet határozni a legbiztosabb terápiát, kezelési módokat, amik a folyamat lassítását, megállítását jelenthetik.
Előzetes bejelentkezésem alapján egy kora délutáni órára kaptam időpontot. A Napos – part Klinikán – Sun Cost Hospital of Florida – már vártak rám. Rövid tájékoztatás után egy olyan szobában voltam, amit egy furcsa alakú műszer, és egy üvegfallal elkerített kis helyiség, tele computerekkel, monitorokkal, töltött be. Mint megtudtam, az osteoporosis vizsgálatára többféle eljárás létezik. Egy ezek közül a QCT Quantitative Computerized Tomography eljárás, ami diagnosztizálja a csontritkulást, meghatározza a törési kockázatot. Ez egy olyan módszer, ami a rádio-sugarak és a computer software ötvözete segítségével három dimenziós képbontsásban tud tájékoztást adni. A letérképezés fő területei az osteoporosis által leginkább fenyegetett részek, gerinc alsó része, csípő és csukló csontok. Létezik egy másik vizsgálati módszer, ún. DXA Dual energy X-ray Adsorptiometry eljárás, ami szintén csont-ásvanyanyag-sűrűséget hivatott meghatározni röntgen sugarak segítségével. A QCT és a DXA berendezések roppant pontos, de meglehetősen nagy méretű, és igen költséges műszerek, ezért általában nagyobb egészségügyi intézmények használják. Lényegesen kisebb költségű és méretű, de megbízható adatokat szolgáltató eszközöket használnak az ún. mozgó laboratóriumok. Ezek nyomó terhelést adva a vizsgálati részeknek, az ujj és a sorok területének mérése alapján állítják fel a diagnózist. QCT tesztem során a vizsgálatomat végző szakember megtudakolta koromat. Az USA Preventive Service Task Forcs (Betegségmegelőző Szolgálat) csontritkulás vizsgálatot javasol minden 65 éves, vagy idősebb nőnek, illetve azoknak, akik elmúltak 60 évesek, de veszélyeztetett csoportba tartoznak, majd megkérdezte az eredmény pontossága érdekében azt, hogy volt-e mostanában olyan vizsgálatom, amihez orális kontraszt anyagot vagy sugárzó gyógyszert alkalmaztak volna. Ezek az anyagok ugyanis befolyásohatják a valós vizsgálati eredményt. Nem volt! Válaszomat követően egy sima felületű “asztalra” kellett hanyat feküdnöm. A szabályos pozícióba való elhelyezkedés után az asztal Velem együtt lassú ütemben “elindult” és “ becsúszott egy csőbe”. Számomra láthatatlan dolgok következtek, majd Köszönöm, kész vagyunk, szólt kb.10 perc multával, íme az Eredmény – 1.2 Hogyan kell ezt
“ érteni ”? kérdeztem… A BMD vizsgálatok ún. T- score-ja az az összehasonlító egység SD Standard Deviation, amit egy egészséges, fiatal, nő/férfi csont-ásványanyag-sűrűségéhez viszonyítottan alakítottak ki. Ha a mért eredmény -1 alatt van, a vizsgált egyén csontjai egészségesek, ha -1 és -2.5 közötti az eredmény, akkor az egy figyelmeztető jelzés az osteoporosisra, ha – 2.5 alatti az eredmény akkor az jelzi az osteoporosis létét. A másik kiértékelési skála az ún. Z-score Egységei az alaphoz viszonyítva kalkulálnak korral, nemmel, súllyal és etnikai hovatartozással.
Ezek alapján eredményem az ún. ospteopenia, ami még?! nem az “igazi” osteoporosis, de a legbiztosabb út a betegség felé, mintegy előszobája a csontritkulásnak. Miután sokat megismertem erről a betegségről, következzen a javaslatok, tanácsok, követendők sora, mind az a hasznos tudnivaló, amit számomra is ajánlottak.
Megelőzés…Megelőzés…Megelőzés sajnos ezt anno elmulasztottam ezért hiszem, hogy ennek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez első sorban a fiatal korosztálynak szól. Már 30 éves korban ugyanis el kell kezdeni a csontrendszer folyamatos erősítését, és egészséges állapotának fenntartását. Egészséges életmóddal, aminek része a dohányzás, a túlzott mértékű alkohol, valamint kávé fogyasztásának kerülése. Kálcium napi 1.500 mg természetes formában: brokkoli, karfiol, szezám mag, mandula tofu, szoja vagy mesterséges (tabletta) alakban és D vitamin természetes napfény, annak hiányában vagy pótlására máj, tojás, tengeri hal, vagy 400-800 NE tabletta bevitellel. Erősítő mozgás súly emelés, futás, gyaloglás, lépcsőzés naponta legalább 35-40 percig, hetente minimum háromszor. Az esés elkerülése szintén fontos része a megelőzésnek, erről naplóm más a gondoskodási teendőkkel összefüggő részében fogok írni BMD szűrő vizsgálatokon való részvétel. Kezelés akkor válik szükségessé, amikor jelentkezik a betegség. Ez lehet ösztrogén terápia, hormon pótlás vagy gyógyszeres kezelés. Magyarországon is már igen széles a korszerű gyógyszer választéka, (Alendronat, Raloxefin, Risedronat, Kalcitonin) amit minden esetben fontos, hogy szakemberrel történő tanácskozás előzze meg. Hatékonyan szembeszállni a betegséggel csak egy komplex módon kialakított megelőző-gyógyító stratégia segítségével lehet, amiben felelőség hárul a társadalomra és az egészségéért felelőséget érző egyénre is.
A csontritkulás csupán egy a korfüggő betegségek sorából. Naplóm célja nem az összes korfüggő betegség felsorolása. Választásom azért esett erre a betegségre, mert Amerikában 24 millió ember szenved ebben a betegek, és a betegek 80%-a!!! a nő.
Nőként, 50+ korúként. Osteopenia elszenvedőjeként… szeretném hinni hogy ha választásomat szubjektivitásnak tekintik, és nem fogják mellőzni a lehetőséget, ha az elkövetkezendőkben csontritkulás vizsgálatra szóló meghívót kapnak?!…
Utóirat: Lelkünket beragyogó nevetés…Ki a…? ….Pletykás ember… az, aki soha nem ad tovább valótlant ha tudja, hogy az igazság terjesztésével okozhatja a nagyobb kárt…
Folytatás: Dementia & Alzheimer’s
Susan T. de Buzna dr.