Orvosaink III – Dr. Berényi Imre
A szentesi kórházban 1937-tõl dolgozott… Katona orvosi szolgálatáról, emberségérõl beszéltek a szentesi Simonyi József “óbester” laktanya délvidékrõl, a belorusz Gomel térségbõl hazatért huszárok. Õket civilként is gyógykezelte. Néhányan munkatársaim voltak.
A háború orvos áldozatai miatt is, az orvosok két ember munkáját végezték éveken át, nehéz körülmények között. Berényi doktor Szentes I, II-es körzetében dolgozott. A felsõpárti városrészben csak néhány utcában volt kövesút. A járdák is felújításra szorultak. A Nagyhegy területén csak a szõlõszélen volt téglajárda. A dûlõutakon gyalogosan lehetett járni, hónapokon át. Az orvos közlekedési eszköze kerékpár, majd Jáva kismotor. Édesanyám – gyomorrák következményeként jelentkezõ – fájdalmát morfiummal enyhítette a nagyhegyi otthonában, naponta. Lelkiismeretes munkájával érdemelte ki népszerûségét. Oláh László gyógyszerész Jókai utcai családi házában kialakított szerény rendelõben fogadta a betegeket az ötvenes években. Majd a Vörösmarty utcában. Sok munkája is okozhatta, hogy olykor receptjének olvasása kifogott a gyógyszerészen. Kírer Antal népszerû gyógyszerész telefonon felhívta, hogy milyen gyógyszert írt fel. Az orvos mosolyogva mondta: “Tóni, nem tanultál meg olvasni?” De közölte a hiteles szöveget. Nekem mondta: “Olyan csúnya írás nincs, amit a gyógyszerészek ne tudnának elolvasni” Gyógyító munkáját sokan sorolhatnák.
Események 1944. tavaszán. A Horváth Mihály Gimnáziumban német katonákat szállásoltak el. Grünstein Jenõt – porcelán és üvegkereskedõ – Kádár Sándort – képesített kõmûves mester – a rendõrség letartóztatta. Indoklás: a gimnáziumot, katolikus templomot fel akarták robbantani… A budapesti Mosonyi utcai börtönbe vitték õket. A hír a városban elterjedt, beszédtéma lett. A két család tragikus helyzetbe került. Dr. Berényi Imre, dr. Péter Ernõ ügyvéd, Gilicze Antal református lelkész együtt kiálltak megmentésükért. Háborús körülményekben bátor munkájuk példa értékû volt. Vallatásuk után Kádár Sándort késõbb a Zemplén megyei rícsei internáló táborba vitték. Grünstein Jenõt gázkamrába, sajnos! Kádár Sándor 1959-ben hunyt el.
Berényi Imre 1908-ban született, szorgos életútja 1983-ban ért véget. A Felsõpárton 1848 honvédjairól elnevezett Honvéd-sor, utca lett, majd Kádár Sándor, ma a dr. Berényi Imre utca nevet viseli .
Ui.: A Kádár családhoz rokoni, munkatársi kapcsolat fûz. Õk tájékoztattak a hajdani valóságról. Robbantani nem akartak! Grünstein Jenõ anyagilag segítette a Szociáldemokrata Pártot, amelynek Kádár Sándor tisztségviselõje volt. Kapcsolatuk innen eredt…
Kátai Ferenc