Bernáthné Török Mária gobelinkészítő és hímző kiállításán jártunk a Szentes Városi Könyvtárban. Marikát rég óta ismerjük, kedves, mosolygós, nyugodt személyiség, 30 éve a Kézimunka szakkör tagja. A kiállított alkotások teljes életművéről adtak keresztmetszetet.

-Először beszélgessünk a kezdetekről. Mióta készít gobelineket, s miért éppen ezt a kézimunkát választotta?
– Gyermekkoromban szerettem meg a kézimunkázást. Édesanyám fehér hímzéseket készített, így hamar megismerkedtem a tű és cérna használatával. Gobelineket nyugdíjazásom után kezdtem el készíteni. Több lett a szabadidőm, nagyobb nyugodtsággal tudtam a varrásra koncentrálni. Nagyon megnyugtat. Csak teljes nyugalommal szabad végezni ezt a varrást is.

-Mely varrástechnikákat használja?
-Mind a sima hímzett, mind a sima tűgobelinek kedvelt technikák számomra. De szoktam a szálbehúzásos varrást is alkalmazni. Más-más fonál kell hozzájuk, nagyon alapos odafigyelést igényelnek ezek a technikák.
-30 alkotást láthat a közönség, köztük van-e a legelső és a legutóbbi munkája?
-Az első gobelin kisképem egy görög paplakot ábrázol, igen láthatja a közönség. A másik régi, a 30-as évekből való képet úgy kaptam kivarrásra. Egy fiókban őrizgette a család, és nagyon megörültek, hogy elvállaltam számukra a kivarrását. Egy női alakot ábrázol, aki az árvíz habjaiból egy feszületbe kapaszkodik. A legtöbb alkotás elkészítéséhez, így ehhez a nagyobb képhez is 5 hónapra volt szükség, napi 4-5 órával számolva. A szintén itt látható, három darabból álló reprodukció az utóbbi idők termése, a gyermekeimnek készítettem.

Nem szerepeltek a kiállításon, ám Marika mutatott néhány babaprojekt mintát, ilyen képeket újszülöttek szülei számára készít, megrendelésre. Általában a baba nevét, születési idejét, súlyát és valamilyen kedves figurát hímez a képekre.

Azt is megkérdeztük, milyen terveket dédelget a jövőre nézve. Azt mondta, szeretne keresztszemes hímzéseket készíteni. Ügyesedni benne, ahogy fogalmazott.

Szemerédi Endréné, a szakkör vezetője, aki Marikát hét évtizede ismeri, kiállítás megnyitójában elmondta, hogy a gobelinek elődjét már a középkorban is készítették, amikor az urak és úrnők nagy kővárakban éltek. Takácsmesterek készítették a nagy faliszőnyegeket, fali védő kárpitokat. A gazdasági és társadalmi változásokkal azonban ezek a tevékenységek átalakultak, mára csupán gyönyörködtető alkotások, mint lelki gyógyszerek készülnek. Miért gyógyszerek, mert a külvilágból a figyelmünket a kézimunkára irányítjuk, ami fél órán belül bennünket megnyugtat. Felkészül a figyelmünk erre az egy dologra figyelni. Azután a kész mintára rácsodálkozunk, és meg vagyunk mentve arra az estére. Majd hozzátette, nem a varrást nehéz megtanulni, hanem a megfelelő színű fonalakkal bánni, azokat jól megválasztani.

Kép és szöveg: Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2021 11 14 20:19-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.