A múzeum új kiállításáról
„Attila jön! Hunok, virrasszatok!”
Juhász Gyula verséből idéztem, ami a Koszta József Múzeum új, „Attila örökösei, Szentes határában – A hunoktól az Árpád-házig” című kiállítás első képei között olvasható. A Magyar Természettudományi Múzeum vándorkiállítása január 4-ig látogatható.
A kiállítás közönsége tájékozódhat arról, mit jelent a kettős honfoglalás elmélete. László Gyula régészprofesszor szerint a magyarság két szakaszban foglalta el a Kárpát-medencét. Az első szakasz a 670-es évekre tehető, míg a második a tanultak szerinti 896-os honfoglalás. Álláspontját a két korszakban fellelhető kulturális hasonlatosságokra alapozta. Véleménye szerint az itt élő avarok és magyarok nagyon hasonló nyelvet használtak. A régészprofesszornak a véleményét azonban többen nem találták alátámasztottnak.
Megismerhetjük a Szentes határában talált régészeti leletek rekonstrukciói nyomán, elsősorban a 6 század és a 10. század között itt élt emberek öltözködési, viseleti és eszközhasználati szokásait.
A látottak háttereként érdemes feleleveníteni, hogy a szarmaták az ászik, királyi-szkíták és más keleti népek gyűjtőfogalmaként terjedt el. A hunok az az állandóan hadban álló belső-ázsiai nép, amely a 4. század végén jelent meg a Kárpát-medencében. A leírások jelentős részében a török népekkel rokon népként említik. Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népe a 6-8. században alkot erős birodalmat a Kárpát-medencében, nem vitathatóan a germán gepidák rovására. Térségünkben mindkét nép itt tartózkodásáról meghatározó leletanyag maradt hátra, ahogy a honfoglalás koráról és az Árpád-korból (1000-től 1301-ig).
Rendkívül érdekes, az hogy az ásatások során talált koponyaformák alapján milyen emberi származástípusokat határoztak meg. Ezek is rekonstruálva vannak a kiállításon.
Kép és szöveg: D.T.
Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=42132 online lapszámunk 1. oldalán.