Időcserepek 3. – Ipari szakközépiskolától a számítástechnikai oktatásig

1982-ben Tímár Ferenc villamosgép mérést végez tanítványaival.

1963-ban alapították a mai HSzC Pollák Antal Szakgimnázium és Szakközépiskola jogelődjét. A patinás oktatási intézmény múltját hűen őrzi a 40 éves jubileum alkalmából kiadott évkönyv, amely az e-Könyvtár Szentes gyűjteményéből letöltve elolvasható a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=39901 linken.

Egyetlen személy életútján visszük most végig a Gimnázium és Ipari Szakközépiskolaként induló oktatási intézmény legfontosabb változásait. Tímár Ferenc 1970-74 között tanult és érettségizett az Ipari Szakközépiskolában, majd 1980-ban, mint tanár tért vissza az oktatási intézmény falai közé.
Tímár Ferenc, aki ma informatikus könyvtáros, az Együtt Szentesért Egyesület Arcképek Szentesről sorozatának vendége volt a közelmúltban. Életútjából most az iskolai éveket ragadjuk ki, nem véletlenül.

1962-ben a szakközépiskola építkezési munkái folytak.
  • Kedves Feri! Miért éppen az Ipari Szakközépiskolára esett a választásod?
  • Amikor odahaza a családi néprádiót szétszedtem, a szüleim úgy gondolták: meg kellene tanulnia ezt összerakni is ennek a gyereknek. Békés megyéből sokan ide, az Ipari Szakközépiskolába jelentkeztünk. Érthető, hogy két és félszeres volt a túljelentkezés, hiszen ilyen típusú iskola Budapesten volt legközelebb, vagy esetleg Győrben… Komoly felvételi előzte meg a tanulmányokat, pl. tolómérővel kellett mérni, és nehéz matematika feladatokat is meg kellett oldani. Szerencsére a felvételin sikerrel szerepeltem.
  • Mik a diákéveid legelevenebb emlékei?
  • Az első meghatározó élmény a kollégiumhoz kötődik – 52-en aludtunk egy légtérben, az elsősök hálótermében. Az iskola fő profilja kezdetben a mechanikai műszerész képzés volt, később a villamosenergia-ipari szakmák következtek. Én az épületvillamossági szakra kerültem, a B osztályba jártam, harmincketted magammal. Pusztai Jánosné Zsuzsa néni volt az osztályfőnökünk, anyánk helyett anyánk, aki magyart és oroszt tanított. Akkor még Kajtor István alapító igazgató vezette az intézményt. Eredeti humorral megáldott nagyon jó ember volt. Kiváló tanáraink voltak. Esztergályos Ferenc a történelmet, Gulyás László a villamos gépek tantárgyat tanította. Gyakorlati oktatóink voltak Móricz Árpád, Mészáros Ferenc, Kovács István, Baráth Mihály – de többeket is említhetnék.
  • Érettségi, és utána a Kandó…
  • 1974-ben az érettségi elnökünk Csernus Imre volt, akivel a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola tanáraként találkoztam újra. Itt az Erősáramú karon, a villamos gépek és készülékek szakon tanultam. Szép emlékek maradtak meg többek között a külföldi diákokkal, a szudáni, bangladesi, algériai, iraki és vietnami tankörtársakkal közös tanulás és a kollégiumi élet élményeiből.
  • Hogy zajlott a pályakezdésed?
    -1977-ben villamos üzemmérnökként diplomáztam, majd fél évig Leninvárosban (ma Tiszaújváros) a Tiszai Vegyi Kombinát 6000 fős gyáróriásában dolgoztam, mérnökszálláson lakva, hétvégeken hazautazva.
  • A családalapítás visszahozott Szentesre…
  • Még a főiskolai éveink alatt házasságot kötöttem Staberecz Terézzel. Egy évig a Barneválnál dolgoztunk mindketten, és anyósoméknál kezdtük a közös életünket. 1978-ban megszületett Matyi fiunk. Ezután másfél év sorkatonai szolgálat következett. Szerencsémre mint rádióamatőr a híradókhoz kerültem.
  • 1980-93-ig Tímár Ferenc az Erősáramú Ipari Szakközépiskola műszaki tanára…
  • Az első években heti 40 órában tanítottam többféle műszaki tantárgyat, szakrajzot, anyagismeretet, és méréseket is. Később ezekből a villamos gépek és a mérések maradt, amelyek mint elmélet és gyakorlat, nagyon jól kiegészítették egymást. Sikeresen lehetett szemléltetni, érdeklődést kelteni.
  • Mikor jelent meg az iskolában a számítógép?
  • Az első iskolaszámítógép a HT-1080Z volt. Monitorként TV-készülék szolgált, az adatok, programok rögzítésére pedig egy beépített kazettás magnó. 1983-ban Gulyás László és Szili Imre tanár kollégáimmal merültünk el a rejtelmeiben, ami akkor a BASIC nyelvű programok írását jelentette. Néhány év múlva a Commodore gépeken már működtek a mai irodai alkalmazások elődei, például az EasyScript szövegszerkesztő. Az 1980-as évek végén kezdtek elterjedni a mostaniakhoz hasonló IBM-kompatibilis PC-k, és egyre nagyobb lett a számítógép-kezelői tudás iránti igény. Felnőtteknek szóló tanfolyamokat indítottunk az Ifjúsági Házban Kruzslicz Pál támogatásával. 1990-től Fekete Géza igazgatósága idején pedig már akkreditált képzéseket is tartottunk a Pollákban.
    1993-ban Tímár Ferenc és Niethammer Zoltán meglapították a Team Számítástechnika nevű vállalkozást. A munkatársak az oktatástól indulva a kereskedésen, szerviz-munkákon át könyvek, CD-k majd internetes tartalmak szerkesztéséig egyre szélesebb körben vállaltak feladatokat.
    Napjainkban Tímár Ferenc a Szentes Városi Könyvtár tájékoztató könyvtárosa, emellett digitalizál, e-Könyvtárat gyarapít és felnőttek informatikai mentorálását végzi. Fontos feladatának tartja Szentes város helytörténeti dokumentumainak minél teljesebb körű közzétételét – keresve a megoldást arra, hogyan lehet a digitalizált tartalmakat minél hosszabb időn át megőrizni a jövő számára.
    -dite-
  • Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=41699 online lapszámuk 3. oldalán.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.