A nyugdíjas munkavállalók adózása 2019-ben

  1. 2019. január 1-től a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintő új adózási szabályok léptek hatályba, és a nyugdíj szüneteltetése is máshogy történik sok esetben.

A szabályok változtatásával az volt a cél, hogy elősegítsék a nyugdíjasok munkavállalását, amely révén többek között a munkaerőhiányt kívánta enyhíteni a kormány.
A nemzetközi statisztika szerint az EU-ban a nyugdíjasok 20%-a vállal munkát, míg Magyarországon ez az arány csak 3%. A különbség oka feltehetően az, hogy a nyugdíj melletti munkavállalás során sok idős ember az adózást elkerülve, bejelentés nélkül dolgozik, de a hazai nyugdíjasok rosszabb egészségi állapota is közrejátszhat.
A legfontosabb változás, hogy 2019. év elejétől a saját jogú nyugdíjas által létesített, a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban elért munkabérét nem terheli a 10% nyugdíjjárulék és a 4% egészségbiztosítási járulék, csak a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni.
Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki az alábbiak valamelyikében részesül:

  • öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő részére megállapított nyugdíj is );
  • a Magyar Alkotóművészi Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján járó öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben;
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban.
    A Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyt akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel.
    A munkáltatóknak előny, hogy így tapasztalt, nagy szakértelemmel bíró munkaerőhöz juthatnak, és a nyugdíj mellett munkaviszonyban foglalkoztatva, a bérük után nem terheli őket a 19,5% szociális hozzájárulási adó és a 1,5% szakképzési hozzájárulás. Így 2019. január 1-től 21% közterhet takarítanak meg.

  • A nyugdíjas munkavállalókat ezen túl is megilletik az egészségügyi szolgáltatások – a kórházi ellátás, a szakrendelés és a háziorvosi ellátás. Nem vehetik viszont igénybe a baleseti táppénzt, és a jövedelmük utáni 0,5%-os nyugdíjnövelésre sem tarthatnak igényt, mivel 2019-től mentesülnek a nyugdíjjárulék megfizetése alól.
    A versenyszférában az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet.
    A nők 40 éves jogosultsági idejével nyugdíjban részesülő hölgyeknek is történt előnyös változás. Ha 2019-ben a nyugdíj mellett munkaviszonyban állnak – miután a munkaviszonyuk alapján nem lesznek biztosítottak – a keresetkorlátra vonatkozó szabály alkalmazásakor a munkabérüket nem kell figyelembe venni.
    A keresetkorlát megmarad 2019-ben a nők 40 évével nyugdíjban részesülőknél is addig, amíg nem érik el a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Tehát ha nyugdíj melletti egyéb biztosítási jogviszonyban (tagi jogviszony, megbízási jogviszony), és nem a munkaviszonyban eléri a járulékköteles jövedelmük a havi minimálbér tizennyolcszorosát (ez 2019-ben 1.788.000,- Ft), a keretösszeg elérését követő hónap első napjától december 31-ig a nyugdíjuk folyósítása szünetel.
    Nyugdíjas vállalkozó esetében a szabályváltozás azokat a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozásokat is érinti, akik a vállalkozói tevékenységük mellett egyidejűleg munkaviszonyban is állnak. Fontos változás, hogy ők 2019. január 1-től abban az esetben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek, ha egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állnak.
    A közszférában a nyugdíj melletti jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell a nyugdíjfelvételt.
    Nem változik tehát a nyugdíjtörvény azon szabálya, hogy nem folyósítható öregségi nyugdíj, ha a nyugdíjas: közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédségnél szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
    Vagyis a közszférában 2019. évben is csak akkor foglalkoztatható nyugdíjas személy, ha a foglalkoztatás időtartamára nem folyósítják számára a nyugellátást.

Tímárné Staberecz Teréz
könyvvizsgáló

Megjelent a http://http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=41697 online lapszámunk 3. oldalán.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.