Megkezdődött a védőoltások beadása az egészségügyi dolgozóknak – Működik a kanyaró figyelő szolgálat
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a betegellátás első vonalában dolgozók, hiszen esetükben jelentősen magasabb annak a kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, mint a népesség többi tagjáé.
A polgári lakosság körében különös figyelmet érdemelnek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró. Éppen ezért a romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell.
Mint ismeretes, a CSMKH Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-Biztonsági Főosztályára 2017. március 2 és március 6-a között jelentettek magas lázzal, kiütésekkel és főként conjunctivitis-szel jellemezhető megbetegedést a Csongrád megyei Egészségügyi Ellátó Központ Makói Tagkórházából. A betegektől nyert mintákat az Országos Epidemiológiai Központ Vírusdiagnosztikai osztályán működő Nemzeti Kanyaró Referencia Laboratóriuma ellenőrzi, hogy kanyaró vírus okozta-e a megbetegedéseket.
A kanyaró egy rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már 4 nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még 4 napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.
Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik. Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek – morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként -, majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával.
Az elmúlt két évtizedben hazánkban az átoltottság mind a 15 hónapos korban végzett első, mind a 6. osztályban végzett újraoltás esetén meghaladta a 98%-ot. Az oltás és emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99%-os védelmet biztosít.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal Sajtószolgálata
