KONYHA: Karácsonyi néphagyományaink és ételeink – Elveszett varázslatok estéje
Az évek múlásával egyre kevesebb népszokás marad fenn, s az is csak szakavatott körökben. A karácsony misztériumához rengeteg hagyomány társult, amelyeket legalább ismerni kötelességünk. Ezúttal Kovács Ivánné Pirike népi bútorfestõ varázsol el bennünket, ötleteket is adva, és megosztja velünk kedvenc karácsonyi halászlé receptjét is. Kövessenek tartalmas idõutazásunkban!
Beszélgetõtársam Bihar-nagybajomból származik, olyan népes családból, ahol a karácsonyt megélni nagy gyönyörûség volt. A nagyszülõi házból hozott szokások jó részét itt Szentesen letelepedve tovább adta családjának, állandó várakozásban tartva most már három leány unokáját is.
– Nálunk a karácsonyi asztalnál az elsõ mozzanat, hogy egy szép piros almát annyi felé vágunk, ahányan körülüljük az asztalt. Az alma közös elfogyasztása a család összetartozásának szimbóluma, – avat be az elsõ titokba.
Az általa készített könynyû és pikáns halászlé is elmaradhatatlan tartozéka az ünnepnek. A hozzávalók a következõk: 4 hallé kocka, 2 db. sárgarépa, 1 gyökér, kevés zellergumó, 1 citrom, 1 evõkanál olaj, 1 d. tejföl, 1 evõkanál liszt, 2 babérlevél, 1 liter víz és a pontyszeletek. A gyerekek által is kedvelt étel elkészítésének elsõ mozzanata, hogy a kockára vágott zöldségeket olajon félig megpárolja. A következõ lépés, amikor felengedi a vízzel, beleteszi a hallé kockákat, a babérlevelet és a citromlevet. Miután jól összeforrt, következnek a halszeletek, és az étel készre fõ. Az utolsó lépésként tejfölös habarást készít, ezzel sûríti és citromkarikákkal díszítve tálalja.
Persze, azt is érdemes tudni, miért is eszünk karácsonykor halételt? A hal pik-kelye a halpénz, azaz a gazdagságot, bõséget jelképezi, – árulja el. A hal fogyasztása karácsonykor még a pogány idõkre visszanyúló hagyomány, – teszi hozzá.
A Kovács családban is rendszeresen kerül töltött káposzta az asztalra. Pirike füstölt kolbászt, oldalast, szalonnabõrkét is rejt bele, szerinte különösen finommá teszi, ha csíkokra vágott vöröshagymát hintünk a káposztára fövés közben.
– Hajdanánk, odahaza több mint húszan ültük körül az ünnepi asztalt. A bejglit mi nem ismertük. A nagymamám által készített kelt kalácsot azonban repesve vártuk, amit mindig a komódban, gyékény szakajtóban, vászonkendõvel letakarva tartott. Az apró gyerekek ebbõl a tésztából készült “tubukákat” kaptak, ami a felnõttek karácsony délutáni kártyapartija végére elfogyott a porcelán tányérról. Pirike ma inkább fánkot süt, amelyet sok-sok gyümölccsel tesz karácsonyivá. Az idén túrórolád is lesz az unokák nagy örömére.
Kovács Ivánné Pirike még a következõ varázslatos dolgokról mesél:
– Hajdan az asszonyok birsalmát sorakoztattak a szekrény tetejére, az alma ugyanis kellemes illattal á-rasztotta el a helyiséget. Magam egyébként nagy híve vagyok az aszalt gyümölcsöknek. Almát nyáron aszaltunk, és télen, mint bagolytüdõt, tettük az asztalra, nem csak karácsonykor. Véralmát termesztünk itthon, abból aszalok, ez az almafajta kiváló a rendkívül egészséges almaecet elõállítására is.
Az aszalt almát, szilvát kínálták régen a faluban az ún. “tanyázások” során, a-mikor a szomszédasszo- nyok egymást beszélgetni felkeresték a sötét téli napokon. De ilyen kínáló csemege volt a fõtt kukorica is, azonban nem csemege, hanem takarmány kukoricából. Fõzés elõtt jól beáztatták, és addig fõzték, amíg szinte kifakadoztak a szemek.
Pirike említi, hogy a töltött káposztába inkább kölest használtak rizs helyett, aminek nagy elõnye, hogy nem hizlal.
Arról is hallunk tõle, hogy a ma oly ritkán kapható máknak milyen varázserõt tulajdonítottak nagyanyáink. A sok kis mag a gyarapodást szimbolizálta, ezért majd minden családban termelték. Míg a piros alma az egészségért felelt, a dió a rontást hárította el a háztól.
Nagy jelentõséget tulajdonítottak a karácsonyi abrosznak is. A búza vetésekor az elsõ magvakat abból szórták el, hogy bõ termés legyen. Karácsony éjszakáján az asztalon hagyták a maradék ételt, hogy a betérõ angyalok se maradjanak éhen. Azt másnap a ház állatai fogyasztották el. A tavaszvárás pedig kukoricacsõvel kipróbálható. Egy közepes csõ kukorica két végét levágták, az vízben kizöldült.
Kép és szöveg: D. T.