2013. január 1. – Megkezdik működésüket a járási hivatalok
2013. január 1-jén a közigazgatás nagy átalakításának részeként életbe lép a járási rendszer, amely alapján Csongrád megyében 7 járás kezdi meg működését. Január 2-án minden járási központban elindul a munka, az okmányirodák ugyanabban az időpontban nyitnak, mint eddig, és zavartalanul fogadják az ügyfeleket.
Az új rendszertől a kormányzat egy hatékony, gyors, takarékos és ügyfélbarát szemléletű, részrehajlás nélkül működő közigazgatást vár el, ahol az ügyintézők nem a burjánzó bürokráciát s a hivatalnokokat, hanem az ügyfeleket, a polgárokat szolgálják. Az következőkben összefoglalva közzétesszük mindazokat a változásokat, amelyekkel a Csongrád megyei állampolgárok a napi ügyintézés során január 1-től találkozhatnak.
Az államigazgatás átalakításának célja, lényege:
Mint ismert, a járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. „A közigazgatás az emberekért van” – fogalmazta meg Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány külföldön is elismert alakja mintegy 70 évvel ezelőtt. A jelenlegi átalakítás célja ennek az alapelvnek a megvalósítása. Olyan ésszerű változtatások által történik mindez a gyakorlatban, mint az önkormányzati és állami feladatok szétválasztása, de szintén kiemelt elvárás az új rendszerrel szemben, hogy a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel és ügyfélközpontúan működjön a jövőben a területi közigazgatás.
Az állam az elmúlt húsz évben „kényelmi szempontok” miatt számos állami feladatot telepített elsősorban a jegyzőkhöz, azonban ez túlterhelte a települések hivatali szervezetét. A jegyzők, kivételesen polgármesterek által ellátott hatósági ügyek 90 százaléka eddig is államigazgatási jellegű volt. Ez azt jelenti, hogy ekkora tömegű – az állam által áthárított – pluszfeladat hárult eddig a településekre, amely mindeddig az önkormányzatok költségvetését terhelte. Az új rendszer bevezetésével az összes államigazgatási ügy több mint 40 százaléka kerül vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz.
Amit a járási hivatalokról általában tudni kell:
A járási hivatalok a kormányhivatalok kirendeltségeként, az államigazgatási ügyek intézésében nyújtanak segítséget az állampolgároknak. Az eddig a jegyzők által ellátott ügyek közül elsősorban okmányirodai feladatok, a gyermekvédelmi és gyámügyek, szabálysértési ügyek, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézése került át.
A járási hivatal további jelentősebb feladatai még az időskorúak járadéka és az ápolási díj folyósítása, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos és a temető fenntartásával kapcsolatos ügyek.
Ugyancsak a járások látják majd el szinte kizárólagosan a kommunális igazgatással (pl. temetőengedélyezés), valamint a menedékjogi ügyekkel kapcsolatos feladatokat.
A polgári védelem tekintetében legfontosabb változás, hogy a helyi védelmi bizottság elnöke a járási hivatalvezető lett.
2013 januárjától az ügyfelek elsősorban az okmányirodákban kerülnek majd kapcsolatba a járási hivatalokkal. Itt elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos ügyintézés folyik majd a már jól megszokott helyen és nyitva tartási rendben.
Tovább egyszerűsíti majd az ügyintézést, hogy a közeljövőben a kormányablakokhoz hasonlóan itt is folyamatosan bevezetik a kétműszakos ügyfélfogadási rendet és 2013 októberétől az okmányirodák átalakulnak kormányablakokká. Így minden munkanapon 8-tól 20 óráig tartanak ügyfélfogadást a jelenleg is működő kormányablakokhoz hasonlóan.
A járások és a szakigazgatási szervek:
A járási hivatalok, azonban nem csak ezeket a feladatokat fogják ellátni, hanem a helyi szintű szakigazgatási feladatok is a járási hivatalhoz tartoznak az év elejétől. Így a járási hivatalokon belül, külön szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség.
A járások lakosságszáma nem indokolja, hogy minden járásban működjön minden szakigazgatási szerv. Itt is, a korábban már bevált módszer szerint az egyes járási szakigazgatási szervek több járás területén is elláthatják a feladataikat. Pl. a Szegedi Járási Földhivatal illetékes a Kisteleki Járás településeire is, vagy a Szeged II. állatorvosi körzetből létrejött Kisteleki Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal látja el a Mórahalmi Járást is
A járási szakigazgatási szervek a gyámhivatal és építésügyi hivatal kivételével nem új szervezetek, hanem a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveiként működtek eddig is, csak az illetékességi területük és elnevezésük nem illeszkedett teljesen a járási szisztémához.
A járási gyámhivatalok, illetve Szegeden a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal és Hódmezővásárhelyen a Járási Építésügyi Hivatal szervezete is csak annyiban jelent újdonságot, hogy ezek a korábbi polgármesteri hivatali irodákból válnak szakigazgatási szervvé.
A létszámokról még egyszer:
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium még szeptemberben elrendelte, hogy a járási feladatok ellátására a településektől Csongrád megyében 388 köztisztviselő átvételére kerülhet sor. Ez alapján a megyei kormányhivatal járásokra lebontva az egyes járások lakosságszámának és ügyforgalmának figyelembe vételével határozta meg a létszámot. A Szentesi Járási Hivatal 39 fővel dolgozik.
Ezek a létszámok nem csak szakügyintézői álláshelyeket jelentik, hanem a funkcionális feladatot ellátó köztisztviselők is beletartoznak, (pl. pénzügyi ügyintézők, humánpolitikusok, informatikusok, – az átvett létszám egyharmada) akik nem a járási hivatalok állományába, hanem a megyei kormányhivatal szervezetébe kerültek.
A járási hivatalok létszáma azonban kiegészül a járásban működő szakigazgatási szervek munkatársaival is (akik nem új munkaerők, hiszen eddig is a kormányhivatal dolgozói voltak), így a járási hivatalok tényleges létszáma a sajtóban korábban megjelentektől eltérően alakul: A Szentesi Járásban a tényleges létszám 81 fő.
Az önkormányzatok feladata marad:
A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél. Ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon hatékonyan intézkedni. Az azonos szabályozók mentén lefolytatható eljárásokkal egységes ügyintézési szolgáltatási színvonal valósul meg az ország egész területén.
A jegyzőknél azok az ügyek maradtak, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben országosan nem egységes szabályozás és helyi mérlegelési lehetőségre is van mód. Ilyenek pl. a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófaigazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhő-szolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, az óvodáztatási támogatás.
A járási rendszer kialakításából reményeink szerint az ügyfelek – a cégtáblák és levélpapírok megváltozásán kívül – az egyre gyorsabb és rugalmasabb ügyintézést fogják érezni.
Varga Márta
kommunikációs vezető