Anita művésznő jövőképe – Első lemeze a gyerekekhez szól
Ma, a bizonytalanság, megkeseredettség korában üdítõ érzés olyan emberrel találkozni, aki teli életkedvvel tartja két markában a saját életét. Ágoston Anita méltán lehet kortársai, s a még fiatalabbak példaképe, hiszen semmit sem akar ingyen kapni az élettõl, pontosan tudja, minden siker ára, hogy megharcol érte.
Anita korát megcáfoló élettapasztalatot gyûjtött be már eddig is. A 25 éves prózai, zenei elõadómûvész utóbbi, egy évvel ezelõtti beszélgetésünk óta még határozottabb lett céljait illetõen. Azt mondja, egyedül öt személy munkáját végezve gyermek és felnõtt zenés mûsorokat szerkeszt, menedzseli saját magát itthon és külföldön, ellátja az ezzel összefüggõ adminisztrációs teendõket, út közben õ a sofõr, s persze folyamatos figyelmet fordít szakmai fejlõdésére, kondíciójára. Mindez úgy lehetséges, hogy a korábbi években az “Élet” olyan munkaterületekre irányította, ahol mostani hobbija és munkája alapjaira tehetett szert. Elvégezte a szinkronszínészi iskolát, dolgozott médiákban, marketing ügyeket intézett…
– Korábbi beszélgetésünkkor úgy fogalmaztál, mindenkinek magát kell felfedeznie. Veled ez hogyan történt?
– Kicsi koromtól színpadi ember akartam lenni. Hamar megtanultam azonban, hogy okosnak kell lenni ebben a szakmában. Mindig egy nagy cél lebeg a szemem elõtt, amiért a maximumot akarom megtenni. Így ha egy picit el is maradok az eredeti tervemtõl, már sokat jutottam elõre. Amikor úgy érzem, hogy nehéz, nem sikerülhet valami, annál jobban akarom. Hiszek abban, sõt imádom, amit csinálok, van önbizalmam és igyekszem folyton mosolyogni, mert tudom, akkor visszamosolyognak rám.
– Hétfõtõl péntekig szerepelsz, úton vagy és közben hazatérsz. Nem fáradsz el egyáltalán?
– A családi otthon biztonsága a legmegnyugtatóbb számomra, itt tudom igazán kipihenni magam. Hálás vagyok a szüleimnek, mert határtalan szeretettel, megértéssel segítik, hogy ezen a pályán a maximumot kihozhassam magamból. Bécsben él a nagynéném, amikor az ország északi felében vannak a fellépéseim, mindig nála húzom meg magamat. Szeretek mindent, ami ezzel a szakmával jár, így az autóvezetést is.
– Otthon vagy minden mûfajban, azonban van-e kedvenc közönséged?
– A gyerekek a mindenem, a fõ profilomnak így a gyermekmûsorokat tekintem. Talán nekik a legnehezebb játszani, hogy az õszinte elismerõ tapsaikat kiérdemeljem. Az idõsek mosolya, a szemük sarkában megcsillanó könnycsepp legalább akkora elismerés. Ebbõl látom, hogy szívbõl adtam át a dalokat számukra. Nagyon számítok a véleményükre.
– Ezek után elárulod, mi a nagy-nagy terv, ami most mozgat?
– A legközelebbi tervem egy gyermekeknek szóló lemez megjelentetése, amire még az idén sor kerül. A hosszabb távú tervem azzal függ össze, hogy legalább három évtizedig szeretnék aktívan a pályán maradni. Azt vallom, úgy kell csinálni, hogy igény legyen arra, amit csinálok. Ebbe bele kell férnie egy produkciós irodának, melynek keretében helyi tehetségeket is felkarolva, játszunk és játszunk, itthon és külföldön egyaránt. Ehhez lenne “ugródeszka” ha bekerülhetnék mielõbb az országos médiába.
– Úgy érzem a szavaidból, elégedett vagy az életeddel. Hiányzik egyáltalán valami belõle?
– Azt gondolom, hogy az egész élet egy játék, s persze harc is, amit én sosem adok fel. Nem akartam soha senkitõl függni. Minden, amit eddig csináltam, adalék a mostani életemhez, személyiségem alakulásához. Nagy vágyam még, hogy legyen saját családom megértõ, szeretõ férjjel és két gyermekkel, erre vágyom.
– Az idén már száznál is több fellépésen vagy túl. Hol várnak legközelebb a nagyszínpadok?
– Pesten lesz a következõ fellépésem, de mielõtt még ismét látnak a gyerekek, találkozom a Balaton, Nyíregyháza vagy Zalaegerszeg közönségével is. Fellépek Szigethalmon, idehaza Szegváron és várhatóan még Szentesen is.
Ágoston Anita szabadidejében szívesen sportol, azaz fut vagy horgászik. Ám fõzni is nagyon szeret. Lexikális tudását olvasással fejleszti. Úgy véli, tanulni csak a legnagyobbaktól lehet, ezért igényes muzsikát hallgat és gyakori vendége a mûvész esteknek. Neves énektanárok és színészek segítik a pályán, és boldog, amikor a legnagyobbakkal léphet fel, mert erre is egyre több példa akad. A fellépésekre, ha szükséges saját technikai eszközeit viszi. Példája egyértelmû igazolása annak, hogy egy vidéki kisvárosból is karriert lehet építeni, csak akarni kell.
Dömsödi Teréz