Alkotmányozás?
Számos civil szervezet – pl. a Magyarok Szövetsége, a Szent Korona Lovagrend, a Százak Tanácsa, a Szentkorona Szövetség, stb. – üdvözli az Országgyûlés szándékát, hogy rendezni akarja a régóta esedékes, alkotmányos jogfolytonossági problémáját hazánknak. Mivel az országgyûlési többségen látható a szándék tisztasága, néhány pontosítást kérnék a törvényhozási vitára bocsátás elõtt a szövegben, s az elnevezésben.
1./ Sólyom László már tavaly elismerte az alábbi mondatával, hogy a történeti alkotmányt nem lehetséges hatályon kívül helyezni: „… a szerves fejlõdésen keresztülment történeti alkotmányt egy illegitim parlament fogalmilag kizárt, hogy hatályon kívül helyezze.” Ezért kérjük, hogy az alkotmány szó helyett nevezzék a tervezetet alaptörvénynek, bár még az alkotmányosságunkat jelentõsen átíró 1848. évi áprilisi törvények, vagy az 1920. évi I. tvc. sem vindikálta magának, sem az alaptörvény, de fõleg nem az alkotmány titulust.
2./ Szájer József a napokban mondott egy nagyon figyelemre méltó és korrekt megállapításokat tartalmazó beszédet az országgyûlésben. Íme: ”Magyarországnak soha nem volt kartális alkotmánya, s csak az elmúlt húsz évben vált „élõ alkotmánnyá” nálunk a karta…” Mivel az ezer éves alkotmányosság, s a húsz éves karta között látható különbség van: az egyik ezer évig bevált, a másik pedig húsz év alatt sem tudta megmenteni sem a közvagyont, sem a közhatalmat, hiszen a gyurcsányista egyeduralom bevezetését eredményezte. Nem kérdéses, hogy melyiket szeretnénk visszakapni.
3./ Felhívjuk a 2/3-os többséggel rendelkezõ képviselõk figyelmét arra, hogy tanulmányozzák az 1920. évi I. törvényt, illetve az abban szereplõ jogfolytonosság helyreállításának folyamatát. Illetve Orbán Viktor szavaival élve: „az ország alkotmányos újjászervezése” legyen végre a kommunista diktatúrával való látszólagos jogfolytonosság megszüntetése és a történelmi magyar államokkal, valamint alkotmányossággal való jogfolytonosság helyreállítása, hiszen két alkotmányunk úgy sem lehet.
4./ Orbán Viktor utóbbi beszédében utalt arra is, hogy „fel kell rúgni a korábbi rossz kompromisszumokat és megállapodásokat, és valódi társadalmi párbeszédet kell folytatni”. Úgy induljon el tehát a konzultáció, hogy a civileknek is legyen súlya, s ezért a „konzultációs” kérdõíveket, nem kellene egyenként visszajuttatni, hanem megyénként össze kell gyûjteni! A Magyarok Szövetsége csak ebben lát ma lehetõséget a pártpolitika befolyásolására, s ezért felvállalom a gyûjtést Csongrád megyében!
Az aláírt és a „Szentkorona fõhatalmát vissza” jelzéssel ellátott kérdõíveket, egy meghirdetett tüntetés keretén belül adjuk át Kövér László Házelnöknek!
Minden településen valakinek, fel kellene vállalni a kérdõívek összegyûjtését. Én Szegeden vállalom, s minden hét egy napján 17 órától a Roosevelt téri Halászcsárda pincetermében várom azokat, akik vagy segítenek a munkában, vagy elhozzák a saját, vagy családi, ismerõsi körbõl a kérdõíveket!
Ha a megyébõl valaki elküldi nekem, a 6725 Szeged Nyíl u. 48. számra tegye, de ha el akarja hozni, akkor meghívom a nemzeti közélet szegedi programjának következõ elõadására is!
Március 24-én csütörtökön 17 órától:
Elõadás cím: Kérdés-felelet
a Szövetség tagjai és az érdeklõdõk között!
Március 30-án szerdán 17 órától!
– Bogár László közgazdász -A minket romboló világerõ!
Honfiúi szeretettel várok minden tenni akaró magyart:
Dr. Bene Gábor (x)